Az elmúlt évek legjobb befektetése volt egy jó építési telek - az árak a csillagos égbe szöktek, a kereslet egyre nő, a kínálat pedig egyre kisebb. Igazi szerelem kell viszont ahhoz, hogy manapság valaki nyaralót vásároljon vagy építsen - az árak esnek, eltűntek a vevők.
Hétvégi házat egyre kevesebben vesznek: a nyári pénteki lekocsikázás, a kerti kapálgatás már nem divat, miközben befektetési céllal már régóta nem éri meg üdülőt vásárolni - a tőzsdén sokkal jobban fial a forint. Ha valaki mégis a nyaralókból szedné meg magát, az külföldön sokkal jobban (értsd: nagyobb hasznot remélve) fektethet ebbe az üzletágba és vehet üdülőt - most éppen Bulgária a sláger.
Az Ecostat felmérése azt mutatja, az idén tovább növekedik majd az eladó hétvégi házak száma, és még tovább csökken az érdeklődőké. A legtöbb eladó üdülő a hatvanas-hetvenes években épült, s ha akad rájuk vevő, legfeljebb telekárban veszi meg az ingatlant, amire bontás után új házat épít. Hasonló sors vár számos balatoni nyaralóra és városszéli víkendházra, amenynyiben tulajdonosaik hajlandók engedni az árból. Szakemberek szerint ez a piac annyira beszűkülhet, hogy több területen csökkenteni kell az árakat.
A várakozások igazán óvatosak, a Velencei-tó környékén például - az egyik ottani ingatlaniroda vezetője szerint - gyakorlatilag befagyott a piac. Ha mégis akad egy-egy vevőjelölt, többnyire irreálisan alacsony áron, 5-6 millió forintért akar lakható házat venni. A kínálat gerincét a 10-30 milliós ingatlanok alkotják, ám az irányárak hiába estek átlagosan 15-20 százalékkal, üzlet alig-alig köttetik. A kizárólag üdülő céljára használható házak eladhatatlanok, a lakóháznak alkalmasak vagy azzá átminősíthetők a kedvezőbb átírási illeték miatt eladhatóbbak. A vevők többsége ráadásul ingatlaneladásból származó pénzét akarja ingatlanra költeni, ezért szinte elsődleges szempont a lakóingatlan státus. A Velencei-tó környékén becslések szerint legalább 70 százalékkal kevesebb a vevő, köztük külföldi legfeljebb mutatóba akad. A Balaton környékén hasonló a helyzet, a kedvező kamatozású lakáskölcsönből megvásárolható ingatlanokon kívül a nyaralók piacán még érdeklődés sem nagyon van. A Balatonlellei Ingatlanközvetítő Iroda vezetője, Németh Melinda szerint a külföldiek már nem jönnek, tavaly néhány későn ébredt holland megjelent, ők 5-6 millióért akartak balatoni házakat venni. Bár az árengedmények jelentősek, ennyiért senki sem adja el átlagos állapotú és méretű házát. A legnagyobb bajban a két-háromemeletes ingatlanok tulajdonosai vannak, ők a "zimmerferi" korszak leáldoztával sem szállóvendéget, sem vevőt nem találnak. Az óriási rezsivel működtethető házakból hatalmas a kínálat a hajdan oly népszerű Fonyódon, Bogláron, Lellén és Balatonföldváron egyaránt. Ezek a harmincmilliós emeletes nyaralók 17-20 millióért kelnek el, ha elkelnek egyáltalán. A potenciális nyaralóvásárlók körében - az ingatlanforgalmazók elmondása szerint - vészesen terjed az a nézet, hogy minek lekötni a pénzüket, ha a balatoni üdülőre költhető sok millióból életük végéig utazgathatnak és nyaralhatnak bárhol a világon.
Építési telekként szinte minden eladható, nyaralóként majdhogynem semmi
