A javaslattételről szerdán számolt be az ankarai parlament előtti felszólalásában Abdullah Gül török külügyminiszter. Beszédében kérte a nemzetközi közösséget, hasson oda, hogy Jerevánban kedvező fogadtatásra találjon a török kezdeményezés.

A török parlament szerdán kezdett először vitát az 1915 és 1917 közötti eseményekről, az Oszmán Birodalom utolsó éveiben elkövetett vérengzésről, amelyet Törökország nem hajlandó népirtásnak minősíteni. Örmény adatok szerint több mint 1,2 millió örmény esett áldozatul a mészárlásnak és a népcsoporthoz tartozók erőszakos kitelepítésének. A török fél 300 ezer örmény halálát ismeri el.

Törökország 1991-ben, Örményország függetlenné válásakor elismerte a kaukázusi államot, a népirtás körüli nézeteltérés miatt azonban nem létesült diplomáciai kapcsolat a két ország között. A török-örmény határ 1993 óta le van zárva.

Ankara elismeri, hogy mészárlás történt, s számos örmény lelte halálát kimerültség, betegségek, valamint kurd bandák támadásai következtében, miközben a kaukázusiakat kitelepítették az Oszmán Birodalomhoz tartozó egyik akkori tartományba, Szíriába.

Ankara ugyanakkor rámutat arra, hogy ami történt, egy hanyatló birodalom megtorló akciója volt egy, az orosz ellenséggel együttműködő vétkes nép ellen, háborús körülmények között. Török részről az 1915 és 1917 közötti eseményekkel kapcsolatban nem mulasztják el megemlíteni azt sem, hogy több tízezer török halála szárad örmény nacionalista lázadók lelkén.

Törökország és az örmény népirtás tagadása

Orhan Pamuk török író lemondta e hétre tervezett németországi felolvasókörútját, mert a címére érkezett halálos fenyegetések miatt óvakodik minden nyilvános szerepléstől.

Török nacionalisták fenyegetik életének kioltásával, mert február elején, a svájci Tagesanzeigernek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nyíltan kell beszélni a török történelem tragikus eseményeiről, és az 1915-ös népirtásra utalva kijelentette ezzel kapcsolatban, hogy Törökországban megöltek egymillió örményt. Ugyanitt beszélt arról is, hogy 30 ezer kurdot is meggyilkoltak a törökországi etnikai viszálykodásokban.

Nyilatkozata mérhetetlen felháborodást váltott ki Törökország népes nacionalista köreiben. A török nacionalista sajtó hecckampányt indított ellene: "A véleménynyilvánítás szabadsága a hazaárulás szabadságát is jelenti?" - tette fel a kérdést a Vatan. A nagy példányszámú Hürriyet egyszerűen csak "nyomorult teremtésnek" nevezte az írót.

Török nacionalisták tüntetéseket szerveztek Pamuk ellen Isztambulban, sőt egy nacionalista ügyvédszövetség fel is jelentette az írót, s az ügyészség eljárást is indított ellene a feljelentés alapján. (A török büntetőtörvénykönyv értelmében büntetendő, ha egy török állampolgár külföldi intézményekben vagy külföldi médiában úgy nyilatkozik, hogy Törökországban népirtást követtek el az örmények ellen.)

Isparta tartomány egy járási vezetője, Mustafa Altinpinar elrendelte, hogy az igazgatása alatt levő körzetben vonják ki a forgalomból, és semmisítsék meg Pamuk műveinek összes példányát. Azzal indokolta intézkedését, hogy "a török nemzetnek joga van az önvédelemre a féktelen rágalmazásokkal" szemben. (A könyvégetésre végül is nem került sor, mert kiderült, hogy egyetlen könyvesbolt sem árusította Pamuk műveit az adott járásban, és mert a tartomány kormányzója leintette a járási vezetőt, figyelmeztetve, hogy ezzel az intézkedéssel túllépte hatáskörét.)

A nacionalista indulat végigsöpört egész Törökországon. Trabzon fekete-tengeri kikötővárosban egy feldühödött tömeg majdnem meglincselte egy baloldali tüntetés részvevőit, miután elterjedt a városban az a híresztelés, hogy a baloldali tüntetők török zászlót akarnak égetni megmozdulásukon.

Bár e nacionalista hullám kialakulásához nyilván más tényezők is hozzájárultak, nemcsak Pamuk nyilatkozata, az író úgy érzi, és bizonyára nem is alaptalanul, hogy ő a nacionalista indulatok fő céltáblája. A halálos fenyegetések hatására lemondta minden nyilvános szereplését, még az e hétre tervezett németországi felolvasókörutat is, hiszen német földön is nagy létszámú török közösség él.

(forrás: MTI)