Néhány hete érkezett a banktól egy számlakivonat, ez az első és egyetlen, amit az eltelt időszakban kaptam. Meglepődve vettem tudomásul, hogy nemhogy gyarapodott volna a számlám, hanem minden évben csökkent a kamattal együtt is, évente négy-öt euróval. Felkerestem az OTP Tinódi utcai fiókját, ahol kérdésemre tájékoztatott a hölgy, hogy a számlavezetési költség nagyobb, mint a kamat. Kértem, mondja meg, mikor tettem be az összeget. Erre az volt a válasz, hogy a számítógép csak három hétre visszamenőleg mutatja az adatokat. Azt hiszem, leírhatom bátran, hogy ez hazugság. Megszüntettem a számlát, kivettem az összes pénzt, és kértem a panaszkönyvet. Azt mondta az ügyintéző, nem tudja, hol van. Odament egy másik kollégájához, aki ezt javasolta: adj neki egy üres papírt! Visszatérve a hölgy felajánlotta az üres papírt, mondván, így könnyebb továbbítani. Ekkor jött egy újabb ügyintéző, és pár perces vita után hozott egy teljesen üres panaszkönyvet. Hiányoltam a bejegyzést, hogy mikor kezdték meg a panaszkönyvet, hol van a nemzetiszínű zsinór, a ragasztószalag és pecsét. Azt válaszolták szó szerint: mit érdekli az magát, különben is, miért kötekedik?!

Lehet, hogy nagyanyáinknak volt igaza, amikor a pénzt a szalmazsákba tették?

NEMESNÉ FEKETE ILONA
Budapest