Államfőjelölés: szabad a gazda?
Az MSZP országos választmánya szombaton tárgyalt a jövő heti kongresszus elé kerülő jelölt(ek)ről. Továbbra is Szili Katalinnak a legmagasabb a párton belüli támogatottsága (csaknem kétszeres, mint a következő esélyesé, Glatz Ferencé), forrásaink szerint mégis "győzött a józan ész", vagyis a túl korán "bebetonozott" Szili Katalin mellett más jelöltekről is egyeztethetnek. Erre azért van szükség, mert az SZDSZ a jelek szerint kimozdíthatatlan abból a pozícióból, hogy márpedig ők Szilire nem szavaznak. Voksuk nélkül viszont még a harmadik parlamenti választási fordulóban sem lesz koalíciós elnök.
- Nem lehet merevebb a párt belső rendszere a tárgyalási procedúránál - érvelt az egyik vezető szocialista politikus. Ezért - tehát a zsákutca elkerülése érdekében - az MSZP tárgyalódelegációja szabad mandátumot kapott. Vagyis, hiába Szili Kataliné a legnagyobb támogatottság, nem csak róla tárgyalhatnak. Ez állítólag nem jelenti azt, hogy alkuba bocsátják az államfői posztot. (Ugyanakkor néhány hete megkezdték a főpolgármester-jelöltek támogatottságának "szondáztatását" a médiában.)
Az egyeztetések tehát folytatódnak, Hiller István elnök elmondása szerint a liberálisokkal és az ellenzékkel is. A pártelnök elsődleges célnak persze a koalíciós megállapodást tekinti. (Ennek hiányában ugyanis akár az ellenzék megszavazhatja saját jelöltjét a harmadik fordulóban, hiszen ott csak a jelen lévő képviselők többségének a szavazatára van szükség az elnökké választáshoz.) Hiller azt is közölte: nem gondolkodik alkuban. Arra a kérdésünkre, hogy változott-e Szili párton belüli támogatottsága, az elnök azt felelte: az elnökség négyötöde Szili mellett áll. A szocialisták elnöke diplomáciatörténeti jártassággal lavírozott a szavak között, s húzta alá: a szabad mandátum annyit jelent, hogy szabad a mandátum. Információink szerint a házelnök is felszólalt az ülésén, megköszönve a bizalmat, s leszögezve, nem lép vissza, továbbra is szeretné, ha a szocialisták őt jelölnék. Szili hívei szavazást szorgalmaztak, amely arra adott választ, hogy kötött vagy szabad mandátummal tárgyalhasson tovább a delegáció a koalíciós partnerrel. A végszavazáson azonban hozzávetőleg nyolcvanszázalékos többséget kapott a nyitott mandátumos indítvány. A többség számolt egy ilyen variáció lehetséges (beláthatatlan) következményeivel, s úgy ítélte meg, hogy csak a szabad demokratákkal közösen elfogadott jelölttel mehetnek a parlament elé.
A kongresszus napján összeül és végső döntést (javaslatot) hoz a választmány. Arról nem döntöttek, hogy egy vagy több jelöltet versenyeztessenek-e, ami szintén az elmozdulást jelzi (mármint Szili mögül): a liberálisok többjelöltes vágyát az MSZP korábban nem akceptálta. Az SZDSZ viszont ezt a lehetőséget olvasta ki a szocialisták döntéséből, és nyilatkozatában bölcsnek nevezte azt, mondván: "végig lehet gondolni, kik jöhetnek még szóba". Vannak hírek arról, hogy az eddig elhangzott nevek közül Bárándy Péteré rokonszenves a szabad demokratáknak, ám van még a talonban más is - talán olyan, aki még "nem mártózott meg a nyilvánosságban". Egy hetük maradt a politikusoknak, hogy megállapodjanak, ki legyen a harmadik köztársaság harmadik elnöke.
A szocialista választmány országos tagozattá nyilvánította az eddig is társadalompolitikai tagozat név alatt futó társaságot, amely a pártvezetéssel szembeni kritikájáról vált ismertté. A Gazsó Ferenc szociológus nevével fémjelzett, nem mellékesen Szili Katalin elnökké választását támogató "belső ellenzék" ezzel hivatalosan is létezővé vált. (Ny. M.)