A most ismertetett elmélet azt mondja: a lehetséges Föld típusú bolygók tulajdonképpen a naprendszerek óriásbolygói (mint nálunk a Jupiter) kialakulása, pályára állása után keletkezhetnek.

Patkós László, az MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a bejelentés nem tudományos újdonság. Azt eddig is tudtuk, hogy a Naprendszeren kívüli csillagok körül is keringenek bolygók. Eddig 150, úgynevezett exobolygót fedeztek fel a csillagászok. Az exobolygók közös jellemzője, hogy nagyok és a központi csillaghoz közel keringenek, emiatt ezeket fedezték fel először. A mérőmódszerek finomodásával a kisebb exobolygókat is megtaláljuk. Pillanatnyi tudásunk szerint az eddig felfedezett Naprendszeren kívüli bolygók többnyire alkalmatlanok az életre.

De: mi kell ahhoz, hogy egy bolygón kialakuljon élet? Patkós László szerint erre könnyű válaszolni. Nagyon sok csillag körül létezik úgynevezett életövezet, amelyen belül elvileg létrejöhet a földi értelemben vett élet. Ha egy bolygó ezen övezeten kívül-esik, nem alakulhat ki rajta élet. Naprendszerünkben a Föld pontosan az életövezetben kering. A központi csillagunkhoz, azaz a Naphoz a Földnél közelebb keringő Vénuszon a légnyomás már a földinek 90-szerese, a hőmérséklet 500 Celsius-fok. Másik irányban a Mars a közvetlen szomszédunk. Ott a légnyomás a földinek töredéke, a hőmérséklet nagyon alacsony. Egyik szomszédunkon sincs élet.

A földi klíma labilis egyensúlyban van, elvileg mindkét irányba - nagy meleg, nagy hideg - könnyen kibillenhet. Ha ez megtörténik, veszélybe kerülhet a földi élet. A csillagászattal foglalkozók egyik nagy kérdése az, hogy ez a labilis egyensúly miért maradt fenn ilyen sokáig, illetve, hogy másutt milyen eséllyel alakulhat ki az élet.