Az alkotmányvédők a tavat is óvják
Az AB hétfőn nyilvános ülésén hirdette ki határozatát a balatoni kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló jogszabály - az úgynevezett Balaton-törvény - alkotmányellenességének vizsgálatára irányult, elsősorban környezetvédő szervezetek által megfogalmazott indítványok ügyében.
Holló András elnök, a határozat előadó alkotmánybírója által ismertetett ítélet leszögezi: az egészséges környezethez való jog a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelesség. "Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romolni engedje, vagy akár csak a romlás kockázatát engedje" - állítja a határozat.
Az AB a szabályozás áttekintése után megállapította, hogy a törvény "maga nem határozza meg a tómederbe történő beavatkozásoknak (partvonal-korrekció, mederfeltöltés, kikötők elhelyezése stb.) a víz és a vízi élővilág védelmében szükséges jogi korlátait, hanem további tervezésre - partvonal-szabályozási terv, vízpart-rekonstrukciós tanulmányterv, településrendezési tervek -, illetőleg e tervek keretei között az egyedi hatósági tevékenységre bízza a beavatkozás lehetőségeinek és feltételeinek meghatározását". (Ezzel a bíróság gyakorlatilag azt mondta ki, hogy ma gyakorlatilag szabadon "lopható" a Balaton, méghozzá úgy, hogy a tavat feltöltik.)
Az alkotmányvédő testület szerint a törvény azzal, hogy további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre bízza a környezetvédelem általános szabályainak a tóra történő alkalmazását, rendkívül széles mérlegelési jogkört adott a terveket jóváhagyó közigazgatási szerveknek és a beavatkozások engedélyezésére jogosult hatóságoknak. A törvényi korlátok hiánya pedig lehetőséget teremt arra, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági érdekek felülkerekedjenek a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi érdekeken.
Az AB elvi éllel leszögezte: "a törvényhozó úgy adott lehetőséget a természeti viszonyokba való beavatkozásra, hogy egyúttal nem alkotta meg (...) a környezethez való jog érvényesülését biztosító (...) garanciális rendelkezéseket." Ezért a testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának az év végéig tegyen eleget.
Az AB megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Az alkotmánybírák ezért felhívták a kormányt, hogy június 30-ig pótolja ezt.
Az AB emellett elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, egyebek közt azt is, amely a jogszabály azon rendelkezését támadta, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán öt-harminc méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani. Ezt a beadványt azonban nem tartalmi okok miatt utasították el az alkotmánybírák. Indoklásukban rámutattak: a szabályozás megvalósulásához további jogalkotói munka szükséges, ezért annak alkotmányossága csak a szabályozás teljességének ismeretében, az önkormányzati rendeletek ellen benyújtott indítványok alapján ítélhető meg.
A határozathoz Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Az akadémikus szerint az AB-nek meg kellett volna állapítani azt, hogy az Országgyűlés elmulasztotta megalkotni azt a jogszabályt, amely a tulajdonjog érvényesülését garantálta volna. Ezzel kapcsolatban az alkotmánybíró felhívta a figyelmet, hogy az érintett parti sávban ma 134 ezer ember él.
Ha valaki nem az engedélynek megfelelően, esetleg engedély nélkül építkezik természetvédelmi területen, vagy alakít át egy műemléket, ne kaphassa meg a fennmaradási engedélyt az építményre - javasolja Rogán Antal fideszes képviselő. Az origo nevű internetes portál értesülése szerint törvénymódosítási indítványát azzal indokolta, hogy az utóbbi időben számos visszaélés történt a fennmaradási engedélyekkel kapcsolatban. (S. A. )
