A gazdasági élet átláthatósága és a pártok tevékenységének tisztasága érdekében kezdeményezett a múlt héten intézkedéseket Gyurcsány Ferenc kormányfő.

1. Törvénymódosítás
a cégfantomizálás ellen.

A javaslat nem is túl távoli előzménye, hogy korábban több Fidesz-közelinek tartott és jelentős köztartozással terhelt vállalkozást értékesítettek egy Kaya Ibrahim nevű török vendégmunkásnak, illetve Josip Tot horvát kertésznek. A tartozásokat sohasem sikerült behajtani, s a cégek értékesítésében közreműködőket sem lehetett felelősségre vonni. A módszer egyébként "gazdaságszerte" elterjedt.

2. A tisztességtelen piaci
magatartás súlyosabb szankcionálása.

A közelmúltban több esetben is felvetődött, hogy egyes cégek a piaci verseny korlátozása érdekében kartellmegállapodást kötöttek. Ilyen egyezség miatt néhány autópálya-építő céget meg is bírságoltak.

3. Lobbitörvény megalkotása.

Az érdekkijárás szabályait rögzítő törvény tervezetét már az Orbán-kormány idején elkészítették, ám a tervezetet nem nyújtották be a parlamentnek. A lobbitevékenység igazán még az előző választási kampány idején, a Gresham-palota értékesítése kapcsán került a figyelem középpontjába, mert abban hivatalba lépése előtt Medgyessy Péter volt miniszterelnök is aktívan közreműködött.

4. A pártfinanszírozás szabályainak módosítása.

Az Állami Számvevőszék többször kifogásolta a pártok gazdálkodását. Legmarkánsabban a Tocsik-ügy kapcsán vetődött fel, hogy bizonyos vállalkozói tevékenységekért kifizetett összegek egy része pártkasszákba vándorol, amiért később feltehetően ellenszolgáltatással is tartozik a politika. A választások idején folyamatosan visszatérő kérdés, hogy a pártok miből finanszírozzák kampányukat, s betartják-e a kampánykiadásokat korlátozó rendelkezést.

Petrétei József igazságügy-miniszter a tervezett szabályokról kérdésünkre elmondta: a cégek fantomizálásának megakadályozása érdekében pontosítják a felelősségi viszonyokat. A kormány már tárgyalt arról a javaslatról, amely szerint a korábbi tulajdonos a vállalkozás értékesítése után is felelősséggel tartozna az eladás pillanatában fennálló köztartozásokért és más kötelezettségekért. Így elkerülhetnék például azt, hogy jelentős összegű adóssággal terhelt céget adjanak el olyan személyeknek, akiket esetenként meg sem lehet találni, s a tartozás így behajthatatlanná válik. A volt tulajdonos csak abban az esetben szabadulhatna korábbi kötelezettségeitől, ha bizonyítja, hogy a cég az értékesítés pillanatában fizetőképes volt.

A tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést szolgálná az a javaslat, amely szigorúbban szankcionálná például a bennfentes kereskedelmet - mondta Petrétei. A verseny korlátozására irányuló cselekmények esetén büntetőjogi intézkedéseket is kilátásba helyeznének. A büntető törvénykönyvet olyan tényállással egészítenék ki, amelynek alapján például egy kartell-megállapodás esetén az érintett cégek vezetőit is felelősségre vonhatnák.

A miniszter hangsúlyozta: az egyes érdekcsoportok törekvéseinek ellenőrizhetővé tétele érdekében lobbitörvény készül. Célja a korrupció elleni hatékonyabb fellépés, illetve a jogalkotási folyamatok átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele. Petrétei kérdésünkre elmondta, hogy bizonyos csoportok - például vállalkozások, illetve szakmai és társadalmi szervezetek - ma is folytatnak érdekérvényesítő tevékenységet, ám ezt szabályozott keretek közé kell terelni. Ezért célszerű meghatározni a lobbizás lehetséges körét, valamint a lobbistákkal szembeni követelményeket - ilyen lehet például a nyilvántartásba vétel vagy a megfelelő szakmai képzettség előírása -, illetve a megbízás teljesítésének feltételeit, különös tekintettel a befolyásolási törekvések átláthatóságára.

Korábban az Állami Számvevőszék elnöke is tett már bíráló észrevételeket a pártok gazdálkodásával kapcsolatban, de a párttörvény és a számviteli törvény közötti ellentmondások feloldása is indokolja, hogy módosítsák a politikai szervezetek finanszírozásának szabályait. A miniszter kiemelte: el kell érni, hogy a politikai szervezetek ne legyenek privilegizált helyzetben a többi társadalmi szervezethez képest. (Kiváltság például az egyszeres könyvvitel lehetősége, valamint az általuk folytatott vállalkozási tevékenység kedvezőbb adóztatása). Ezért áttekintenék a támogatások elfogadásának szabályait, a pártok által alapított vállalkozások működésének és gazdasági tevékenységük folytatásának rendjét, továbbá a kampánnyal kapcsolatos rendelkezéseket is. Miután a párttörvény csak a képviselők kétharmadának támogatásával módosítható, ehhez az ellenzék támogatását is meg kell nyerni. A miniszter közölte: ez utóbbi két kérdésben a kormányfő április végéig vár konkrét javaslatokat.