Az Alkotmánybíróság szerint a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi törvény a tómeder védelmével kapcsolatban nem tartalmazza az egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket.

A testület szerint alkotmányellenes helyzet alakult ki annak következtében, hogy a Balaton-törvény további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre bízta a tómeder élővilágának védelmét, és nem állapította meg a beavatkozások lehetőségének törvényi korlátait.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban már rámutatott arra, hogy az egészséges környezethez való jog a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelesség. Az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romolni engedje, vagy akár csak a romlás kockázatát engedje. A környezethez való jog különös, más jogokéhoz képest fokozottan szigorú védelme szükséges a jogalkotás terén is.

A testület hétfőn a Balaton-törvény kapcsán kiemelte, hogy a vizsgált jogszabály nem határozza meg a tómederbe történő beavatkozásoknak, például partvonal-korrekciónak, mederfeltöltésnek a vízi élővilág védelmében szükséges korlátait, hanem további tervezésre és egyedi hatósági tevékenységre bízza a beavatkozás lehetőségeinek meghatározását.

Az Alkotmánybíróság szerint a Balaton-törvény azzal, hogy további tervezésre, egyedi hatósági tevékenységre bízza a környezetvédelem általános szabályainak Balatonra történő alkalmazását, rendkívül széles mérlegelési jogkört biztosított a terveket jóváhagyó közigazgatási szerveknek, a beavatkozások engedélyezésére jogosult hatóságoknak. A törvényi korlátok hiánya lehetőséget teremt arra, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági érdekek felülkerekedjenek a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi érdekeken.

A testület megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet.

Ezért az Alkotmánybíróság felhívta a kormányt arra, hogy jogalkotói feladatának június 30-ig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, köztük azt, amely a törvény azon rendelkezését támadta, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani.

Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a Balaton-törvénynek ez az előírása nem közvetlen végrehajtással érvényesülő szabály, megvalósulásához további jogalkotó tevékenység szükséges, ezért csak a szabályozás teljességének ismeretében, az önkormányzati rendeletek ellen benyújtott indítványok alapján ítélhető meg.

Több indítványozó vitatta a "jogi partvonallal" kapcsolatos szabályokat is. Álláspontjuk szerint ezek a rendelkezések a Balaton természetes partvonalának korlátlan módosítására, a meder feltöltésére, élővilágának pusztítására adnak lehetőséget. Az Alkotmánybíróság azonban ezeket az indítványokat is elutasította.

(MTI)