"A pápa részt vállalt a háború és az elnyomás elleni küzdelemben, kifelé a szabadságra vágyó emberek reménysugara volt. Belül azonban korszakos hitelvesztési válságba taszította a római katolikus egyházat antireformista uralkodása."

E szavakkal kezdi Hans Küng a Spiegel március 26-i számában megjelent cikkét: Az ellentmondások pápasága. (Az angol változat szabadon, a német eredeti pénzért olvasható.)

Küng kifejezi együttérzését a halálosan beteg emberrel, de aztán nem sokat finomkodik. A saját nevében is mondja: "Sok katolikus úgy érzi, hogy ez a pápa, aki fizikai ereje fogytával sem akar lemondani hatalmáról, annak az egyháznak a szimbóluma, amely a csillogó külsőségek leple alatt elmeszesedett és szenilissé vált."

A kegyetlen diagnózis az emberi jogoktól a múlt bűneinek bevallásáig minden tünetre kiterjed.

II. János Pál általában védelmezte az emberi jogokat, de az egyházon belül megvonta őket a püspököktől, a teológusoktól és különösen a nőktől.

A pápa felemelte szavát az éhínség ellen, de az ő fogamzásgátlás elleni állásfoglalása is felelős a szegénységért. Síkra szállt a kondom használata ellen, ezért különös felelősség terheli az AIDS elterjedéséért Afrikában.

Ezután a civileket és nem-katolikusokat kevésbé érdeklő témák következnek: cölibátus, a pápa "személyzeti politikája", a keresztény egyházak közti viszony.

Végül Küng megint az egész közönséget érintő, politikai ügyekben marasztalja el II. János Pált: "A pápa evangelizációs hadjáratában egy korszerűtlen nemi erkölcsöt állít a középpontba. A halál kultúrájának terjesztőiként ítéli el mindazokat, különösen a nőket, akik nem fogadják el a Vatikán álláspontját olyan vitatott kérdésekben, mint a születésszabályozás, az abortusz, a válás és a mesterséges megtermékenyítés. A Kúria beavatkozásaival azt a benyomást kelti, hogy nem nagyon tiszteli az egyház és az állam elválasztását."

A múlt bűnei: "A pápa - állapítja meg Küng - csak az egyház fiai és lányai által elkövetett vétkekért kért bocsánatot, de a Szentatyákról, magáról az egyházról és a hierarchiáról hallgatott."

A következtetés egyértelmű. A katolikus egyház elvesztette hajdani hitelét, amit XXIII. János alatt élvezett. Vissza kell térni a Második Vatikáni Zsinat szelleméhez.

Az 1928-ban született Hans Küng katolikus hittudós, a Tübingeni Egyetem emeritus professzora. XXIII. János zsinati tanácsadóvá nevezte ki. A Vatikán 1979-en megvonta tőle a jogot, hogy az egyház által elismert teológiai karon tanítson, de pap maradhatott.

Hans Kühn