Aláírás-gyűjtési akciót indított a Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége: az ország öszszes középiskolájába szétküldött ívekkel azt szeretnék elérni, hogy az oktatási tárca változtassa meg a kétszintű érettségi pontszámítási szabályozását. Az idén már az új, kétszintű érettségi helyettesíti a felvételi vizsgát is, azaz a pontokat a matúra eredményéből számolják ki. A régebbi érettségiket azonban még nem százalékban, hanem csak osztályzatokkal értékelték, ezért a korábbi vizsgák eredményeit úgy számítják át, mintha az adott osztályzathoz tartozó legmagasabb százalékos eredményt érték volna el a fiatalok egy mostani középszintű érettségin. Tehát egy korábban szerzett jeles matúra száz százalékot és 30 pontot ér a felvételin, míg egy idén, néhány hibával, mondjuk 80-84 százalékosan teljesített érettségiért szintén ötös osztályzat jár - de csak 28 pont.

Emiatt néhány hete két szülő az Alkotmánybírósághoz fordult, mondván, a most érettségizők hátrányba kerülhetnek korábban végzett társaikkal szemben. A Városmajori Gimnázium szülői munkaközössége azt is sérelmezi, hogy a korábban érettségizettek "mazsolázhatnak" régi és új érettségi pontjaik közül, attól függően, hogy melyik kedvezőbb számukra. A korábban érettségizettek ugyanis dönthetnek úgy is, hogy újból levizsgáznak. Ha ezt emelt szinten teszik, és legalább 33 százalékot érnek el - ami hármas osztályzatot jelentene -, megkapják a hét többletpontot, de ha a régi érettségi osztályzatuk jobb volt, mint hármas, akkor beszámíttathatják azt - maximális százalékértéken. Ha például valamelyikük olyan szakra jelentkezik, ahol mondjuk a matematikát írták elő vizsgatárgyként, és az emelt szinten ebből újraírt érettségije legalább hármasra sikeredik, de a régi bizonyítványában ötös osztályzat szerepel matematikából, akkor az ötösért járó maximális 30 pontot kapja, s emellett a hét pluszpontot is megítélik neki. Holott az emelt szintű érettségi 33-46 százalékos eredmény esetén jelent hármas osztályzatot, ez pedig csak 18-21 pontot érne. A szülők szerint ez hátrányosan érinti az idén érettségizőket. Beadványukban ezért azt kérik: a korábban érettségizetteknek ne tegyék lehetővé, hogy mindkét pontszámítási rendszer előnyeit igénybe vehessék.

A szülők kikérték az oktatási jogok biztosának véleményét is, akihez 30-40 panasz érkezett már a kétszintű érettségivel kapcsolatban. Aáry-Tamás Lajos érdeklődésünkre úgy fogalmazott: ez a 22-es csapdája.

- A pontszámítás jelenlegi módja alkotmányosan visszás helyzetet teremtett: hátrányosan különbözteti meg az idén érettségizőket. Ugyanakkor, ha most, az érettségi-felvételi jelentkezések lezárulta után változtatnának a 2003-ban kialakított szabályozáson, a jogbiztonság alkotmányos követelménye oly súlyosan sérülne, hogy az még nagyobb károkat okozna - mutatott rá. A biztos szerint jogszabály-módosítással lehet orvosolni a problémát, az idén felvételizőkre vonatkozóan azonban ez már kivitelezhetetlen.

Az oktatási tárca egyelőre kivár. Sipos János közoktatási helyettes államtitkár azt mondta: valóban vannak problémák a pontszámítással, ebben az átmeneti időszakban nehéz az új és a régi érettségiket is érintő szabályozást úgy kialakítani, hogy senki ne szenvedjen hátrányt. Közölte: megvárják az érettségi-felvételi vizsgák eredményeit, és azok függvényében próbálják majd a ténylegesen felmerült konkrét problémákat minimalizálni.

Olyan panaszos is fordult az oktatási jogok biztosához, aki 1974-ben érettségizett, és most szeretne felvételizni. A probléma az, hogy abban az évben nem osztályzatokat adtak az érettségire: csak azt írták be a bizonyítványba, hogy "dicséretesen megfelelt", "megfelelt" vagy "nem felelt meg". A régi érettségiknél viszont az osztályzatokat számítják át százalékokra, majd felvételi pontokká. A tárca szerint ebben az esetben az egyetem vagy a főiskola dönti el, hogyan számítja át felvételi pontokká az érettségi minősítéseit.