Tizenöt éve "csak" 53 ezren haltak meg a világon természeti csapásokban, 2003-ra már 83 ezerre emelkedett a szám. Tavaly pedig az előzetes adatok szerint egyedül a cunami-szerencsétlenségben 304 ezren vesztették életüket.

A Nemzetközi Katasztrófacsökkentési Stratégiának, az ENSZ környezeti katasztrófákkal foglalkozó programjának összesítése szerint 1990-ben 261-szer, 2003-ban már 337-szer lázadt fel a természet. Az ENSZ-programban részt vesz a Leuveni Katolikus Egyetem (Belgium) katasztrófakutatással foglalkozó központja (CRED) is. Mint az intézet tudományos munkatársa, David Hargett lapunknak még korábban elmondta: érdemes azt is megvizsgálni, mi rejtőzik a számok mögött. Így például figyelembe kell venni, hogy ma sokkal gyorsabbak és részletesebbek a katasztrófákról szóló jelentések, mint régebben.

Nőtt továbbá - különösen a fejlődő világban - a népesség sebezhetősége. Mind többen élnek például árterületen, csuszamlásveszélyes hegyi lejtőkön, gigantikus városokban. Ha ez utóbbiak földrengésveszélyes törésvonalra épültek, máris százakban, ezrekben mérhető a halálos áldozatok száma. A ténylegesen érintettek, így a hajlék nélkül maradtak volumene rendszerint ennél is nagyobb.

(Brüsszeli tudósítónktól)