Bár Európa nem lelkesedik érte - több tagállam is neokonzervatív héjának tartja az iraki háború értelmi szerzőjét -, úgy tunik: nem ássa ki a csatabárdot Washingtonnal ebben az ügyben. Az amerikai politikust ugyanakkor még csütörtök előtt Brüsszelbe várják, hogy a WB részvényeinek mintegy 30 százalékát birtokló európaiak előtt is kifejtse fejlesztési politikai nézeteit.

Wolfowitznak nem lehet tehát gondja a megválasztással: az USA melletti másik fő egyéni részvényes, Japán is támogatja. Az európaiak viszont megkérik a jóváhagyás árát: diplomáciai források szerint ragaszkodnak hozzá, hogy Wolfowitz helyettese európai legyen.

A hétfői Financial Timesban egyébként a fejlesztési politika tudományának vezető brit professzorai kérdőjelezik meg a Pentagon második emberének (azelőtt pedig szintén politológus-professzornak) a szakmai felkészültségét és hitelét. Ezzel együtt a jelölés - amely Európát az elején megdöbbentette - nem Wolfowitznak, hanem Tony Balirnek a legkínosabb. Kiderült: nemcsak európai szövetségesei elől hallgatta el, hogy ki George W. Bush amerikai elnök jelöltje a WB élére, hanem saját pénzügyminisztere - és fő belpolitikai ellenfele - elől is. Márpedig Gordon Brown a WB washingtoni ikerintézménye, a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnöke is egyben.