A munkacsoport tagjai: az EU jelenlegi, leendő, illetve azt követő elnöksége (azaz: Luxemburg, Nagy-Britannia, Ausztria), illetve az Európai Bizottság (EB) képviselője és Javier Solana, az unió közös kül-, és biztonságpolitikai főképviselőjének hivatala.

Ezt szerdán, osztrák-magyar-szlovák közös javaslatra fogadta el az Európai Tanács (EiT). Gyurcsány Ferenc kormányfő a sajtónak jelentős sikerként, igen pozitív fordulatként írta le a tényfeltárók kiküldését. Mint arra Somogyi Ferenc külügyminiszter is utalt, sok múlik az információk megosztásán: eddig ugyanis a tagállam különféle értesülésekből vonták le saját következtetéseiket. Ez - mint megírtuk - oda vezetett: a külügyminiszteri tanács egy hete nem mondhatta ki, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Zágrábbal.

Brüsszeli diplomaták azonban óva intenek a szerdai döntés túlértékelésétől. Mint mondják, annak fő célja a horvátoknak küldött üzenet: az unió számít rájuk. Egyelőre azonban feltételként változatlanul marad a Hágában szerbellennes háborús bűnökkel vádolt, de hazájában sok helyütt nemzeti hősként tisztelt Ante Gotovina tábornok kézre kerítése és kiadatása.

A luxemburgi elnökség továbbá - mondják forrásaink - szándékosan nem vette a kérdést a formális napirendre, így az nem is szerepel a végkövetkeztetésekben. Ezért bizonytalan, valóban május 20-ig kell-e a tényfeltáróknak beszámolniuk a tagállamközi tanácsnak - mint az osztrák javaslatban szerepelt - vagy pedig nincs ennek határideje. Az ötök közül két szereplő (London, illetve az EB képviselője) egyébként is várhatóan igen szkeptikusan áll hozzá a horvátok együttműködési készségéhez.        

(brüsszeli tudósítónktól)