Néhány éven belül Dél-Budapest regionális központjává válhat a Csepel-sziget északi területe, a befektetők ugrásra készen állnak, az önkormányzat pedig a nagyszabású fejlesztések részeként továbbra sem tett le magasház-építési terveiről. Csakhogy a csepeli elképzelések megvalósítása a főváros rugalmatlansága miatt évek óta késik, ráadásul Budapest főépítészének, sokak szerint merev szemlélete okolható a merészebb, mégis haladó építészeti megoldások - legalábbis eddigi - bojkottálásáért, például Csepelen is. Úgy tudjuk, a közelmúltban többek között ezért csatlakozott a Schneller István leváltását kezdeményező tizenegy fővárosi kollégájához Tóth Mihály (MSZP), a XXI. kerület polgármestere. Mindannyian úgy vélik ugyanis, hogy saját hasonló programjaikat kényszerűségből kell jegelniük. (Budapest vezetői nyilatkozataikban kiálltak a főépítész mellett, elmozdítását nem tartják indokoltnak.) A polgármester lapunknak megerősítette, a maguk részéről valóban az északi szigetrész fejlesztésének elakadása miatt tartanák indokoltnak a főépítészváltást. Ráadásul, amíg Budapest nem dönt a szigetcsúcsot érintő településszerkezeti tervről, addig Csepel sem tudja megalkotni saját rendezési tervét. Márpedig így egyetlen beruházás sem kezdődhet meg, jóllehet ezek legalább 50-100 évre meghatározzák a leendő déli városképet. A korábbi építészeti ötletpályázatra érkezett tervek is ennek szellemében készültek.

Ami a csaknem kétszáz hektárnyi terület fejlesztésének tartalmi részét illeti, Orosz Ferenc alpolgármester elmondta, önkormányzatuknak 2002 decemberében elkészült a javaslata a teljes szigetcsúcs hasznosítására, melynek nyugati (Buda felőli) oldalán épül meg a központi szennyvíztisztító telep, fővárosi beruházásként. A kerület tulajdonában 126 hektár van a Szabadkikötő út-Kis-Duna-Corvin utca által határolt területen, további 74 hektár pedig állami, fővárosi vagy magáningatlan. Csepel több befektető partnert is keres a hasznosításhoz, amely így gazdaságosabban és könnyebben kivitelezhető. Óriási az érdeklődés, a jelentkezők "igénye" gyakorlatilag lefedi a kerület 126 hektáros területének egészét.

Mivel múlóban van a szeptember 11-i terrortámadás utáni sokkhatás, belátható időn belül a szakemberek újra viszszatérhetnek a szigetcsúcsra álmodott magasházak kérdéséhez. Egy-egy ilyen épület - a civil szakmai vélemények mellett - a kerület szerint sem sértené a dél-budapesti összképet, ellenkezőleg: egy leendő dinamikus, modern városrész harmonikusan illeszkedhetne hozzá. Tekintettel kell lenni azonban a budai és pesti oldalak építészeti környezetéhez, az egyetemi negyed, a bankok, templomok, szállodák, összképéhez. Csepel emellett a déli városrész legnagyobb közparkját is a területre álmodta, hiszen a közelben egyik Duna-parti oldalon sincs például a Népligethez hasonló méretű zöldfelület, amely kulturált pihenést nyújthat a fővárosiaknak. Ha végre megszületik a fővárosi szabályozás, akár egy-két éven belül elkezdődhet az oktatási, sport- és kulturális létesítmények, lakó- és irodaházak építése. Ezek összességében több tízmilliárdos beruházások, melyek természetesen olyan infrastrukturális fejlesztéseket is jelentenek, mint az út- és közmű-, továbbá két híd (Galvani-híd, Munkáskörút) megépítése, amely összeköttetést jelent Csepel, Lágymányos és Külső-Ferencváros között.

A befektetõk ugrásra készen várják a merész álmok megvalósítását