Millióan a szíriai megszállás ellen
A hétfői tüntetők a Szíria-bábnak minősített vezetés, Omar Karami régi-új miniszterelnök, Emile Lahud államfő lemondását követelték. Damaszkuszra és libanoni szövetségeseire hatalmas amerikai, európai, arab, ENSZ-nyomás nehezedik, hogy teljesítsék az ENSZ BT 1559. határozatát, hagyják önállóan dönteni Libanon népét saját sorsáról.
Szíria két fázisban kívánja kivonni csapatait és titkosszolgálatát a szomszédos országból. Terje Roed-Larsen, az ENSZ közel-keleti megbízottja tegnap Damaszkuszban a szíriai elnökkel találkozott, de Bassár el-Aszad csak a kétszakaszos kivonásról beszélt - határidőket nem közölt. Közben egy hét leforgása alatt másodszor tárgyalt Aszaddal Hoszni Mubarak egyiptomi elnök.
Közben a megszálló szíriai csapatok kevesebb, mint egyharmada hagyta el Libanont, és állítólag megkezdődött a civil ruhás "katonai hírszerzők" (valójában a libanoni politikai életet megfélemlítéssel manipuláló ügynökök) kivonása. Megfigyelők gyanakvással fogadják a bejelentést, mivel ez a gyakorlatban aligha ellenőrizhető.
Tovább halad, igaz nehezen, az izraeli-palesztin konszolidáció. A hét elején Izrael átadta a palesztin biztonságiaknak a megszállt területeken lévő Jerikó városa feletti ellenőrzést. A következő város, a szélsőséges palesztin szervezetek egyik fellegvárának tekintett Tul-Karem a jövő hét elején kerül palesztin fennhatóság alá. A legnagyobb akadály a palesztinok megosztottsága. Az új palesztin vezetés láthatóan egyelőre képtelen a csaknem tucatnyi fegyveres szervezet valamennyi csoportját a közös cél, a politikai rendezés irányába terelni.
Tegnap Kairóban a palesztin fegyveres szervezetek (egy részüket a Nyugat terrorszervezeteknek tekinti) próbáltak egymással megegyezni. A kairói tanácskozáson részt vett Mahmud Abbasz, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetője. Sajtóértesülések szerint Abbasz Kairóban fontos elmozdulást jelzett a palesztinok egyik alapkövetelésében, a "jog a visszatérésre" értelmezésében. Felszólította a tanácskozás részvevőit - elsősorban a két szélsőséges szervezet, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád képviselőit -, hogy "realisztikusan" kell értelmezni a palesztin követelést. Azaz a jelenleg Izrael területére vonatkoztatott "jog a visszatérésre" nem érvényes valamennyi palesztin menekültre, hanem csak egy részükre. A palesztinok eddig valamennyi menekültre (leszármazottaikkal együtt ezek száma akár a tízmilliót is meghaladhatja) értelmezték követelésüket.
Washington újra állítja az atomsorompót
A Bush-kormányzat arra készül, hogy újraértelmezze a 35 esztendeje érvényes atomsorompó-egyezményt (NPT), amely meggátolja, hogy az eredeti "atomklub" tagjain kívül mások is hozzájussanak az atomfegyver-készítés technológiájához. A The New York Times szerint az USA elismerné az "újak" jogát az atomenergia békés felhasználásának technológiáihoz, ám ezeket a jogokat de facto megtagadnák azoktól a (haramia)államoktól - például Irántól - amelyek amerikai felfogás szerint nem tartják meg az előírásokat, nem megbízhatóak. Az amerikai elképzeléssel új korszak köszönthet be a világot átszövő - igaz, jelentős részben a hidegháború idejéről - származó nemzetközi szerződések érvényességében, értelmezésében. Mindez nincs ellentétben az Egyesült Államok elképzeléseivel, hogy alakítsák át az ENSZ-t, hajtsák végre a legfontosabb testület, a Biztonsági Tanács (BT) reformját. (Dunai Péter)
