A Washington Monthly liberális, de független folyóirat. Nem függ a demokratáktól, semmiféle pártos alapítványtól vagy nagy kiadótól.

Cikkei a politikán túl az irodalom, a művészet, a popkultúra és a média világát is a tényfeltáró újságírás módszerével közelítik meg.

Mi a szerepe a városok gazdasági életében a meleg szubkultúrának és a rockzenekaroknak? Hogyan lett Frida Kahlo, egy drogfüggő sztálinista - a Frida című film hőse - példakép? Miért szeretik a férfiak az olyan akciófilmeket, amelyekben kemény csajok pépesre verik a pasikat?

A márciusi számban Benjamin Wallace-Wells megint a kemény vagy talán nem is olyan kemény nőkkel foglalkozik Clint Eastwood filmje, a Millió dolláros bébi kapcsán.

A film hollywoodi történetnek indul: a főszereplő női Rockyként férfias küzdelemben, színvonalas mérkőzéseken győzi le felkészült ellenfeleit. Természetesen elnyeri a bajnoki címet és a millió dolláros díjat is.

A valóságban azonban a női bokszot a versenyzőkön kívül senki nem veszi komolyan - írja Wallace-Wells. - A menetek többsége 45 másodpercig tartó vérfürdő. A női versenyzőknek még azt sem tanítják meg, hogyan hárítsák az ütéseket.

Cséphadaróként, karjukkal összevissza kalimpálva próbálják eltalálni egymást. A mérkőzésekből hiányzik mindenféle taktika és elképzelés. A közönség szexista megjegyzésekkel buzdítja őket, közben alig várja, hogy véget érjen az idétlenkedés.

Mégis mindig van elég nő, aki szerencsét próbál. Talán arra számítanak, hogy a ringben lehetnek valakik és kivívhatják az egyenjogúságot. Na meg az ezzel együtt járó pénzt és elismerést.

Ők még nem tudják, hogy ami néhány férfinak sikerült a ringben, az egy nőnek sosem fog. A nagy pénzzel járó címmérkőzéseket mindig férfiöklök vívják. A komolytalan női bokszért egy tévécsatorna sem hajlandó valami sokat fizetni.

A nők viszont nagy árat fizetnek vágyálmaikért. Sokszor bőrüket viszik vásárra. Az új film sem happy enddel végződik. Az utolsó félórában  a csillogás helyét átveszi a külvárosi boksztermek kegyetlen valósága.

Eastwood és Swank a filmben