Mesa vasárnap este 45 perces televíziós beszédében már jelezte szándékát, mondván nem lát más kiutat, amikor ellenzékiek a hosszabb ideje tartó különféle tüntetések betetőzéseként ehétre útfoglalásokat, La Paz és más városok életének megbénítását jelentették be. “Sucrét már teljesen elszigetelték az ország többi részétől, három vagy négy nap alatt La Paz és más nagy városok üzemanyag- és élelmiszertartalékai kimerülhetnek az útlezárások következtében” - mondta érzelmektol sem mentes beszédében. Leszögezte, el akarja kerülni az erőszakot és a vérontást, ezért nem küld rendőröket vagy katonákat az utcákra.

Ugyanis Dél-Amerika legszegényebb, 8,5 millió lakosú országában 17 hónapja nagyon is hasonló körülmények között került Carlos Mesa az elnöki székbe, amikor negyven napig tartó, 67 életet követelő tüntetések, a rendőrséggel való utcai összecsapások végül megfutamították a szabadpiaci reformokkal operáló Gonzalo Sanchez de Lozada államfőt. Annak idején a fő kifogás az volt ellene, hogy gázvezetéket tervezett építeni a tengerig, ahonnan az Egyesült Államokba és Mexikóba szállíthatták volna a bolíviai földgázt. (Sanchez de Lozada azóta sem tért vissza az Egyesült Államokból.) Mesa akkor alelnökként ülhetett át a vezetői posztra, s bár a lakosság nagy része elégedetten fogadta a személyi változást, az idő előrehaladtával a különféle tüntetések felújultak.

Február elején Mesa kormányátalakítással reagált a tüntetésekre, amelyek hátterében akkor még a tartományok autonómia törekvései álltak. Különösen Santa Cruz, az ország leggazdagabb régiója fenyegetőzött elszakadással. Aztán a futőolaj árának tervezett emelése forrósította fel a hangulatot, s ismét előtérbe kerültek azok a jelszavak, amelyek Sanchez de Lozada távozását kikényszerítették másfél éve. Vasárnapi beszédében Mesa elnök néven nevezte Evo Moralest, a bolíviai kokalevél termesztők szövetségének vezetőjét, aki egy ideje azt követeli, hogy a Bolíviában olajat és földgázt kitermelő külföldi monopóliumok adóját a jelenlegi 15 százalékról emeljék 50 százalékra. (Külföldi cégek mintegy 3 milliárd dollárt fektettek be földgázkitermelésbe.) Evo Morales egyben követeli a kokaültetvények kiváltását célzó program leállítását, amelyet az Egyesült Államok erőltet és finanszíroz. Az indián őslakos politikus, szenátor (aki a legutóbbi elnökválasztáson a második helyre futott be) szerint a parasztok életfeltételei szünnek meg azzal, hogy át kell állniuk más növény termesztésére. (Bolíviában az egy főre jutó GDP 2500 dollár, s az ENSZ statisztikái szerint a lakosság 60 százaléka él a szegénységi küszöb szintje alatt.) Evo Morales országos útblokád-felhívásához csatlakozott a La Paz melletti, 4000 méter magasan fekvő El Alto helyi mozgalmának vezetője, Abel Mamani is, aki szerdára hirdetett általános sztrájkot. El Alto lakosai játszották a főszerepet Sanchez de Losada megbuktatásában, most fo követelésük, hogy a kormány mondja fel a francia résztulajdonú vízellátó céggel a szerződést, miután túl magasak lettek a vízdíjak.

Evo Morales hétfőn “zsarolásnak” minősítette, hogy az elnök felajánlotta lemondását. Közölte: az általa vezetett, Bolívia második legerősebb pártjának számító Mozgalom a Szocializmushoz (MAS) összeül, hogy döntsenek a kialakult helyzetről.

Mint a Reuters jelentette, még nem világos, hogy a bolíviai képviselőház mikor és hogyan fog dönteni. Várható, hogy kedden a törvényhozók rendkívüli ülést tartanak a lemondás megvitatására. Elképzelhető, hogy a többség nemet mond a lemondásra, s felkérik Mesát, hogy töltse ki a 2007-ig szóló mandátumát. Hiszen vasárnap este televíziós beszédének végén ezrek vonultak Lap Pazban az elnöki épülethez, s bíztatták, hogy maradjon hivatalában.