Csak érteni is szeretném, miről szól a küzdelem, hiszen közügyről van szó. Ezért többször elolvastam a gazdák 14 pontos, számos alpontot is tartalmazó petícióját. A felét, a tisztán szakmai fogalmazásokat, betűszavakat nem értem. Attól félek, ebben nem állok egyedül. A részletes tájékoztatást talán a gazdáktól kellene várnom, de a média segítsége is megtette volna, vagy megtenné. Amit viszont érteni vélek, ott számtalan aggályom van.

Nem értem például az állam mindenhatóságának feltételezését. Hogy is van ez? Egy szabad országban, amelyben a sajtó magánkézben van, hogyan követelhető a kormánytól "a gazdákat lejárató sajtókampány" beszüntetése? És hogyan követelheti ugyanaz a csoport a sajtó szabadságának korlátozását, a maga megmozdulásainak pedig a korlátlan szabadságot, akkor is, ha ez nemcsak a kormánynak, hanem az országnak, a közösségnek is felmérhetetlen károkat okozhat az útlezárásokkal, alkalmasint a határlezárásokkal. Nem értem, hogy miért az államtól, ezen belül egy új minisztériumi főosztálytól várják a gazdák a szövetkezeti mozgalom fellendülését, amikor tudomásom szerint az igazi szövetkezetek "alulról" szoktak szerveződni? (Különösen, mióta 15 év után megszületett a szövetkezeti törvény, amely nem rombolja, hanem támogatja a szövetkezést, tehát a jogi lehetőségek adottak.) Nem értem, hogy a jó évtizede hanyatló ágazatok kritikus helyzetét hogyan tudja egy kormány "azonnali intézkedésekkel" rendezni? (Semmiség, csupán a sertés-, baromfi-, tej-, hús-marha-, gyümölcs- és kertészeti ágazatokról van szó.) Hogyan vonhatja vissza Budapest néhány nap alatt azt a brüsszeli kezdeményezést, amely a 2007 és 2013 közötti "nemzeti vidékfejlesztési terv forrásainak átcsoportosítására irányul"? És hogyan dönthetne a kormány ezen a héten a távlati terv forrásainak vidék javára történő átcsoportosításáról, amikor még tart a terv előkészítése, folynak a viták, a célokról való egyezkedés, és döntés csak hónapok múlva lesz? Hogyan lehet biztosítani, hogy "ne fordulhasson elő, hogy élelmiszert utólag vonnak ki kereskedelmi forgalomból"? Hiszen ilyesmi minden országban előfordulhat, még gyógyszereknél is. Épp azért van mindenütt utólagos ellenőrzés is (ami szerencsére nálunk működni látszik), mert hibátlan és teljes körű előzetes ellenőrzés valószínűleg még nálunk jobban működő országokban sem garantálható.

Magyarországon sok a nagyon szegény ember. Milliónyi munkahely minden védelem nélkül tűnt el a rendszerváltás süllyesztőjében. Sok tízezer család van, amelyeknél - többnyire épp a munkahiány miatt - 10-15 év alatt óriási adósságok halmozódtak fel részben a dráguló lakásrezsi, részben kifizethetetlen hitelkamatok miatt. Néhány éve léteznek jogszabályi és gyakorlati lehetőségek az adósságok "kezelésére", amelyek a családok együttműködésével fokozatosan enyhítik a terheket, és próbálnak megelőzni még nagyobb bajokat. 2005 elején született először olyan törvényes megoldás, amely (sok-sok feltétel megléte esetén) 10 évre felfüggeszti a régi lakáshitelek törlesztését, bár egyelőre még itt is csak távoli lehetőség a teljes adóskonszolidáció, azaz a hitelek elengedése. Biztos, hogy az elemi károkat szenvedett, hitelt igénybevevő gazdák gyors adóskonszolidációja, azaz a hitelek és kamatok elengedése minden más adóssal szemben igazságos követelés? A petíció szerint meg kell szüntetni "az őstermelők negatív diszkriminációját". Ez bizonyára igaz, noha jó lenne a részleteket ismerni. E közben azonban a petíció maga igényel újabb pozitív megkülönböztetéseket adó-, áfa-, hitelügyekben.

Csak erődemonstráció kérdése, hogy egy jogállamban kit szolgál jobban, kit kevésbé a jog?