A szépségipar szörnyetegei
Az Európai Unióban a becslések szerint évi 400-500 milliárd euró - mintegy 120 ezermilliárd forintnyi - kárt okoz a márka- és termékhamisítás. Ez a magyar nemzeti össztermék (GDP) nagyjából hatszorosának megfelelő összeg. A tagországokban évente mintegy 200 ezer alkalmazottól válik meg munkaadója, mert egyre kevesebb terméket tud értékesíteni az akár fele áron kapható hamisítványok virágzó kereskedelme miatt. A közösség területén 2003-ban 100 millió hamis terméket foglaltak le a hatóságok, ami kilencszázalékos növekedés 2002-höz képest.
A veszélyeztetett cikkek listája egyre nő, a ruhaneműk, a lábbelik, a CD-k, a szórakoztatóelektronikai termékek és a parfümök mellett már a gyógyszerek is szerepelnek rajta. Gyakorlatilag minden márkanévvel rendelkező termék célponttá vált. Az illetékes szervezetek erőforrásait Magyarországon ma még elsősorban a dohánytermékek, az alkohol és a ruházati áruk csempészete köti le, az illatszerek, kozmetikumok feketekereskedelmére minimális figyelem jut. Maguknak a gyártóknak viszont egyre súlyosabb gondot jelent az illegális árusítás: itthon becslések szerint a teljes, évi 50 milliárd forintos hivatalos parfümpiac több mint fele bonyolódik illegális csatornákon, a piacokon vagy az utcán. De a teljes magyar kozmetikumforgalmazásra is igaz, hogy ma már legalább a termékek fele nem a hivatalos úton jut el a fogyasztókig.
Egy luxusparfümök forgalmazásával foglalkozó cégcsoport szakértője azt hangsúlyozta, hogy a hamisítások, lopások miatt az arab országok, a Távol-Kelet és Amerika mellett a mediterrán területeken éri a legnagyobb kár a gyártókat. A hamisítványok egyre jobbak, még a szakembereknek sem könnyű felismerniük azokat. A visszaélésre leginkább csak abból lehet rájönni, hogy a parfüm kevésbé tartós, és a "kifejlődés" során elveszíti eredeti illatkompozícióját. Az illatokat persze nagyszámú - titkos - öszszetevőjük miatt nem lehet pontosan lemásolni. A csalók ugyanakkor többnyire arra játszanak, hogy aki piacon ilyesmit vásárol, a doboz alapján dönt, amit könnyebb másolni, mint az illatot. Az pedig, hogy a termék kibontása után kiderül, mit rejt az igényes külső, már nem az ő problémájuk.
A legveszélyeztetettebb termék mindig a legújabb, legdivatosabb. A siker egyik biztos jele, amikor egy márkát másolni kezdenek. A forgalmazó tapasztalatai szerint ugyanakkor itthon nem a hamisítás jelenti a legnagyobb gondot. Különösen igaz ez a mindennapokban használt kozmetikai szerekre. A piacokon megjelenő sampon ritkán másolt, hiszen eleve néhány száz forintba kerül, nem éri meg pénzt fektetni a gyártásába. A szemfüles kereskedők egyrészt kamionokkal járják Európát, és jól bevásárolnak az akciós termékekből, Nyugat-Európában ugyanis általában jóval alacsonyabb áron feltölthetik a készleteiket, mint itthon. Főleg, ha a szavatossági idő közeli lejárata miatt filléreként végkiárusított termékeket vásárolnak meg. A fekete- vagy szürkebeszerzés lehetséges forrását jelentik azok a "brókerek", akik arról gyűjtik az információt, hol lehet különböző okokból leárazott készleteket venni. Vannak gyártók, amelyek úgy igyekeznek védekezni az ilyen zugbevásárlások ellen, hogy elektronikusan követik az áru útját, például vonalkódok segítségével. Az élelmes zugkereskedőknek azonban már rég megvannak az eszközeik e rendszerek kijátszására. Ráadásul "a papír bármit elbír" - fogalmazott egy illatszer forgalmazással foglalkozó cég vezetője. Még a boltok beszerzői is ritkán járnak utána, hogy az igazolások eredetiek-e, és sokan éppen úgy vásárolnak hivatalos forrásból, mint "pult alól". Amíg lesz rá kereslet, a kamionok továbbra is tonnaszám hozzák be az országba a lejárt szavatosságú termékeket - teszi hozzá. A piacokon ilyen áruba éppúgy belefuthat a vevő, mint nagy tételben lopott kozmetikumokba. Ez utóbbi "technika" az egyik fő forrása az illegálisan forgalmazott termékeknek.
A napi fogyasztási cikkek évente 500-550 milliárd forint forgalmú piacán az ilyen trükkök komoly fejtörést okoznak a cégeknek. A vásárlók közül sokan azonban szívesen veszik az olcsóbb hamis vagy lopott termékeket. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség álláspontja szerint pedig nehéz megvédeni azokat, akik ezt nem igénylik. Aki ugyanis a piacon veszi meg a Dior parfümöt, általában tisztában van a kockázatokkal, és ritkán reklamál, ha nem azt kapja, amit remélt.
