A kódexalkotók kora
Kodifikációs csúcs zajlik, mondja lapunknak Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Három nagy kódex előkészítése folyik a tárcánál: a büntető törvénykönyvé, a társasági törvényé és a polgári törvénykönyvé.
Áldozat-központúság
Az új büntető törvénykönyvet (Btk.-t) előkészítő bizottság 2001 márciusában kezdte meg munkáját Györgyi Kálmán miniszteri biztos, volt legfőbb ügyész vezetésével. Az első szövegtervezet a kormányzati ciklus végére készül el. Az államtitkár szerint fontos elméleti, filozófiai kérdéseket kell tisztázni.
- A szakemberek körében vita dúl arról, vajon a megtorló büntetés a legfontosabb, vagy szükség van a társadalom visszatartására és az elkövető megváltoztatására is. Egyre nagyobb szerepet kap a büntetőjog céljai között az áldozatközpontú gondolkodás. Márpedig az áldozat által elszenvedett sérelem helyreállítását nem szolgálja az elkövetőre kimért szigorú szabadságelvonás - fejtegette Kondorosi.
Györgyi Kálmán a reform lényegét a szabadságelvonás nélküli szankciók nagyobb arányú alkalmazásában látja, aminek alapja a pártfogói felügyelet intézménye. Ami a konkrét elképzeléseket illeti: a szakemberek biztosra veszik, hogy az új Btk.-ban kevesebb lesz a gazdasági tényállás, s hogy a különböző időszakok jogpolitikai elvárásait kielégítő törvényhozási furcsaságokat (például a kutyákra vonatkozó rendelkezéseket) felülvizsgálják. Elképzelhető, hogy változik a jogos védelem szabályozása is, annak érdekében, hogy a törvény az arányosság kérdésében "védekezéspártibb" legyen.
Búcsú a kht.-től
Múlt év őszén elkészült az új társasági törvény koncepciójának tervezete is. A Sárközy Tamás jogászprofesszor elnöklete mellett működő kodifikációs bizottság 126 oldalas anyaga hamarosan a kormány elé kerül. A normaszöveg tervezetét 2005 őszén nyújtják be a parlamenthez, az új törvény 2006 őszén hatályba léphet. A jogszabály-előkészítők szerint a jövőben nem lesz szükség a közhasznú társaságra (kht.), helyére az úgynevezett nonprofit társaság lépne. Az is eldőlt, hogy a betéti társaságot (bt.) a jövőben sem ruházzák fel jogi személyiséggel.
Nem tartanák fenn a korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetében a jegyzett tőke általános minimumát (jelenleg legalább egymillió forint), és olyan szabályokat alkalmaznának, amelyek a formális szempontok helyett a társaság mindenkori fizetőképességére helyeznék a hangsúlyt. Például az osztalék fizetésére vagy a tag részére más jogcímen történő vagyonjuttatásra csak akkor kerülhetne sor, ha az nem veszélyezteti a fizetőképességet.
A részvénytársasági forma megkettőződne: zártkörűen működő részvénytársaságra (zrt.) és nyilvánosan működő (tőzsdei) részvénytársaságra (nyrt.). Biztosítanák a nyilvánosan működő rt. részvényesei számára a választás lehetőségét az egységes (igazgatótanács által vezetett rt.) és a dualista (igazgatóság és felügyelőbizottság által vezetett rt.) irányítási és ellenőrzési modell között. Újdonság lesz az úgynevezett elismert vállalatcsoport. Ezzel az elkülönült, de üzleti értelemben mégis közös irányítású cégek egységes egészként működhetnek. Az úgynevezett uralmi szerződéssel pedig a vállalatcsoport legálisan, egységes üzletpolitikai koncepció alapján gazdálkodhat.
Az elvált szülő jogai
1999-ben kezdődött meg az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítése. A kodifikációs főbizottság vezetésével Vékás Lajos akadémikust bízták meg. A törvénykönyv koncepcióját 2003 januárjában fogadta el a Medgyessy-kormány. Ennek alapján készítik el szeptember végéig az első normaszöveget. Petrétei József igazságügy-miniszter szerint annyi idő nincs ugyan, hogy a parlament még ebben a ciklusban elfogadja az új Ptk.-t, de annyi van, hogy a normaszöveget meg lehessen vitatni.
A szabályozás egyik újdonsága, hogy a családjog bekerül a törvénykönyvbe, a szellemi alkotások joga kikerül onnan. Fenntartanák a kötelező polgári házasságot. A házassági vagyonjogi szerződésre közokirati formát írnának elő, amely a későbbiekben megteremthetné a vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásának és így a házastársak "belső vagyonmozgásaival" szembeni hitelezővédelemnek az alapját. A kodifikációs bizottság szerint a házasság felbontása után a közös szülői felügyelet megítélése nem jelentheti a gyermekeknek a két szülő közötti megosztott (például havonként változó) elhelyezését. "Az amerikai gyakorlat nem lehet számunkra követendő példa" - állítják. Kondorosi ezzel kapcsolatban elmondta azt is: cél, hogy a szülői felügyelet teljes körű maradjon, az elvált szülő mindenképpen "maradjon benne" a gyermek életében.
A koncepció alkotói elvetették az azonos neműek házasságának és a nagykorúak örökbefogadásának lehetőségét. Javasolják viszont az élettársi kapcsolat regisztrálását, amit azonban nem tesznek kötelezővé, s érdemben akarják biztosítani az élettársak lakáshasználati jogát és egymással szemben támasztható tartási igényeit is.
Látványos változás várható a kártérítési jog területén. Szigorítják a szerződésszegésért való kártérítési felelősség "kimentési" mércéjét, mondván, aki önként kötelezettséget vállal, az nem mentheti ki magát azzal, hogy igyekezett mindent megtenni a teljesítés érdekében. Kimentésre a jövőben csak az adna lehetőséget, ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy a kárt olyan akadály okozta, amely nem volt elhárítható, és a szerződéskötés időpontjában nem kellett az akadállyal számolni.
