Az érdekképviseleti szervezet elnöke közölte, hogy a gazdademonstrációban 15 gazdaszervezet vesz részt hivatalosan. Ezek: a Magosz, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) tíz tagszervezete, továbbá a Magyar Parasztszövetség, a Magyar Erdőgazdasági Szövetség, valamint a Magyar Középbirtokosok Szövetsége és a Biokultúra Egyesület.

A Parlament előtt 12 órakor gazda-nagygyűlést tartanak. Az elnök szerint nem kívánják a gazdademonstrációval a főváros nyugalmát megzavarni, ezért is vonulnak hétfőn este a gazdálkodók munkagépeikkel a Felvonulási térre.

Ezt követően kedden munkagépeiket hátrahagyva csupán négy traktorral vonulnak a gazdálkodók a Kossuth térre, és ott a délben kezdődő nagygyűlésen adnak hangot elégedetlenségüknek, valamint szeretnék átnyújtani a követeléseket tartalmazó petíciókat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek és a miniszterelnöknek.

A követelések között szerepel a múlt évi agrár-megállapodás teljesítésének nyomatékos kérése. A Magosz elnöke megerősítette, hogy a követeléseket el kívánják juttatni Brüsszelbe is, az unió mezőgazdasági főbiztosához.

A szervezők tájékoztattak, hogy a demonstráció megtartására február 28-ig van területfoglalási engedélyük a rendőrségtől, de ez nem jelenti feltétlenül a demonstráció végét.

Országgyűlési határozatcsomag tervezetét nyújtja be a Fidesz

Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint egy évet sem bír ki már a magyar mezőgazdaság változás nélkül. Turi-Kovács Béla közölte, hogy a hat határozati javaslattal a Fidesz elképzelése szerint az Országgyűlés arra kötelezné a kormányt, hogy minden év október 15. és december 31. között fizesse ki az esedékes európai uniós és nemzeti földalapú támogatásokat. Biztosítsa az intervenciós felvásárlások feltételeit, az augusztus elsejétől április 30-ig terjedő időszakot határozza meg a magyarországi gabona intervenciós időszakának. Folytassa az állatjóléti támogatások kifizetését, amely támogatások a javaslat értelmében a 2003. évi kifizetésekhez képest nem csökkenhetnek.

A Fidesz szerint az Országgyűlésnek kell köteleznie a kormányt arra, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket az élelmiszerbiztonság megteremtésére, ami közvetett piacvédelmi intézkedéseket is jelentene a magyar agrárium védelmében.

Végezetül az ellenzéki párt hasonló módon látná biztosítottnak azt, hogy a kormányt a nemzeti agrártámogatási rendszer működtetésére, a források biztosítására és az agrár környezetgazdálkodás kiemelt támogatására késztessék.

Turi-Kovács szerint a magyar gazda azért kénytelen tüntetni, mert versenyhelyzete ma már nem csak a korábbi EU-tagokkal, hanem a lengyel és a szlovákiai termelőkkel szemben is romlott. A tüntetések másik oka az, hogy a tavalyi megállapodást a magyar kormány és mindenekelőtt a magyar mezőgazdasági miniszter számos ponton megsértette és megszegte. Turi-Kovács példaként említette, hogy a termelők összességükben nem kapták meg a megfelelő és a törvény által is előírt időben a támogatásokat.

Turi-Kovács szerint abból a 10 milliárd forintból, amelyet most a mezőgazdasági miniszter arra kér, hogy határon túli intervenciós raktárakba szállíthassák a magyar gabonát, a Magyarországon most rendelkezésre álló, raktárnak alkalmas helyiségekből kialakíthatók lett volna a szükséges hazai raktárkapacitás.

Az ellenzéki politikus külön kitért arra, hogy az állatjóléti kifizetések hiányában a magyar állattenyésztők nem tudnak talpon maradni. Példaként említette, hogy a korábbi 5,5 millió disznó helyett már csak 3,2 millió van Magyarországon - az is inkább csak a statisztikákban -, s a helyzetet kihasználva Hollandia már jelentős mennyiségű élő disznót szállít az országba.

Turi-Kovács arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyi bőséges termés ellenére csak 5,7 százalékkal nőtt az élelmiszerexport, miközben a behozatal 26,4 százalékkal bővült. Szerinte ezért jogos az a feltevés, hogy minden kisebb termelőt ki akarnak szorítani, és csak a mennyiségi nagytermelők maradnak meg.

"A Turi-Kovács által ismertetett, a mezőgazdaságot érintő fideszes határozatcsomag összeállítói olyan szakmai ismerethiányról tesznek tanúbizonyságot, amelyek nem illeszthetők a jelenlegi európai uniós jogrendbe" - reagált a fideszes sajtótájékoztatón elhangzottakra közleményben Gőgös Zoltán, az MSZP agrárpolitikai és vidékfejlesztési munkacsoportjának helyettes vezetője.

"Ha képviselőtársaim vennék a fáradságot és elolvasnák a csatlakozási szerződés mellékletét, nem követelnék, hogy az uniós területalapú támogatások képezzék a költségvetés részét, ezt ugyanis a jelenlegi uniós rend kizárja" - tette hozzá. A Fidesz egyebek között indítványozza, hogy Magyarország gabonaintervenciós időszaka augusztus 1. és április 30. legyen. Tudhatnák, hogy ez nem a magyar kormány döntésén múlik, hanem azon, hogy az EU Bizottság átsorolja-e Magyarországot a déli övezetbe. A kormány erre a módosításra már nyújtott be javaslatot, jelenleg a döntésre vár. A területalapú támogatások tárgyévi kifizethetősége az ellenőrző rendszer stabil működése mellett természetesen a gazdálkodók pontos pályázatain is múlik. A hibás igénylésekre ugyanis - amelyekből 2004-ben 55 ezer darab volt - a legjobb szándék mellett sem lehet pénzt utalni.

"A raktárkapacitások kérdésével munkacsoportunk is foglalkozik. Természetesen senki nem fizetett 10 milliárd forintot bértárolásért" - írta a képviselő. Hozzátette: el kívánják érni, hogy a következő őszi gabonatermés fogadására félmilliós raktárkapacitás-többlet álljon rendelkezésre intervencióra.

"A magyar agrárium nehéz helyzetének éppen az az egyik oka, hogy a földterület jelentős részét az ilyen határozati javaslatokat készítő ügyvédek, vagy strómanjaik birtokolják. Nekik nincsen más céljuk, mint a minél magasabb bérleti díj elérése, amely komoly tőkekivonással és likviditási zavarral jár" - zárul a közlemény.

(MTI)