Verespatakról az év vége felé döntenek

Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter Gyulafehérváron közölte: a verespataki aranybányatervvel kapcsolatban tárcájához eddig mintegy háromezer óvás érkezett, köztük magyarországi környezetvédelmi szervezetektől is. Barbu elmondta: nem nyilatkozhat a tervről mindaddig, amíg az érintettek a szükséges dokumentációt be nem nyújtják, és azt át nem tanulmányozza. Egyelőre a tervben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai-román bányavállalat mindössze egy bemutató tervet tett le a tárcához.

A beruházó egyben kérvényezte a környezetvédelmi engedélyeztetési folyamat megkezdését. Ez hosszú procedúrát feltételez - mondta a miniszter. Első lépésként felszólították az espói egyezményt aláíró országokat, hogy jelöljék ki a környezeti hatástanulmányt értékelő szakértőiket. E felszólításokra már megérkeztek a válaszok. A következő lépésként a tárcának ki kell dolgoznia a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutatót. Ennek alapján kell majd az RMGC-nek elkészítenie a hatástanulmányt, amelyet akkor nyújthat majd be, amikor óhajtja. Mivel rendkívül összetett tanulmányról van szó, benyújtása nincs határidőhöz kötve, így elkészítése akár több hónapig is eltarthat. Miután a hatástanulmányt az érdekelt fél benyújtotta, megkezdődhet a terv nyilvános vitája.

Sulfina Barbu hangsúlyozta: Románia tiszteletben tartja az EU vonatkozó előírásait és procedúráit. Miután a terv értékelése a fenti lépéseken átment, a tárca kiadhatja a környezeti engedélyt vagy megtagadhatja annak kibocsátását. A döntést azonban csakis a tervek és a szükséges tanulmányok ismeretében kívánják meghozni, valamennyi vonatkozó jogszabály és előírás betartásával. S mivel ez a folyamat hónapokat vesz igénybe, döntés leghamarabb az év vége felé várható.

A miniszter hozzátette: mintegy háromezer óvás érkezett tárcájához. - Valamennyire azt válaszoltuk, hogy az érintett közönség képviselőiként meghívjuk majd őket a projekttel kapcsolatosan tervezett nyilvános vitákra. Barbu elismerte, hogy a tárcájához fordulók között magyarországi környezetvédő szervezetek is vannak.

A verespataki projekt veszélyességét jól érzékelteti, hogy az utóbbi napokban a területileg száz-kétszázszor, űrtartalom szempontjából pedig akár ezerszer is kisebb máramarosi bányaipari derítők biztonságában maguk a román illetékesek sem bíznak. A Nagybánya környékén elterülő 17 derítő közül bármelyik bármikor okozhat a 2000. januári tiszai katasztrófához hasonló balesetet. Az ok: az elmúlt időszakban Máramarosban nagy mennyiségű hó hullott, a hóréteg vastagsága több helyen eléri az egy métert. Hétfőn a román meteorológusok közölték: a máramarosi hó olvadásnak indult. Ez pedig a derítők gátfalaira nézve állandó veszélyt jelent.

Sulfina Barbu
Sulfina Barbu
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.