Míg az északi parton vagy annak vonzáskörzetében 2000-ben 457-en vásároltak közülük ingatlant, addig tavaly már csak 172 kérelem érkezett külföldi állampolgárok részéről, akik közül 166-an meg is kapták az engedélyt. Többségük továbbra is német, de jelentős az osztrákok és a hollandok száma is.

Az érdeklődés mérséklődése azzal magyarázható, hogy csökkent a Balaton vonzereje, az élet is drágább, mint korábban, s egyelőre nem kezdődött meg az a dinamikus tóparti fejlesztés - külföldi tőkével -, amelyre a spekulációs indíttatású ingatlanvásárlók számítottak. Vélhetően ennek is tudható be, hogy a tóparton ingatlannal rendelkező külföldiek közül jó néhányan már szabadulni akarnak tulajdonuktól. Jobbára még honfitársaik a vevők, de felújított, tetszetőssé alakított ingatlanjaik iránt magyarok is érdeklődnek.

A Veszprém megyei közigazgatási hivatal vezetője, Éllő Mária elmondta: a törvényességi ellenőrzésekkel, a fogyasztóvédelemmel és a gyámügyekkel kapcsolatos feladataik igencsak megnőttek. Figyelmet érdemel, hogy a törvényességi ellenőrzéseik során tett írásos és szóbeli észrevételek száma két és félszeresére nőtt. Az észrevételek jó része az önkormányzatok adó- és díjmegállapító rendeleteihez fűződik. Az önkormányzatok sok esetben arra törekednek, hogy a helyi lakosok kevesebb adót fizessenek, mint a nem helyiek. Emiatt általánosnak mondhatók a diszkriminatív rendelkezések, akár az adókötelezettség, akár az adómentesség, -kedvezmény megállapítása során. A díjak esetében pedig gyakori hiba, hogy eltérő tételeket állapítanak meg a lakossági és a közületi fogyasztók számára. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok vagy egyáltalán nem szerzik be a szolgáltatótól a díj meghatározásához a költségkalkulációt, vagy azt megfelelő ismeretek híján nem képesek érdemben felülvizsgálni, így jellemzően a szolgáltatók által javasolt díjat állapítják meg, s nem biztos, hogy az valóban költségarányos.

A hivatal hatósági munkájának jogszerűségéről tanúskodik - jegyezte meg Éllő Mária -, hogy mintegy 2500 első és másodfokon hozott határozatuk ellen az érintettek mindössze 105 esetben fellebbeztek, s a bíróság tizennégyet helyezett hatályon kívül.