Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem Természettudományi Karának tanára hangsúlyozta, hogy a Zengőn összesen 81 védett növényfaj él, s különösen értékesek azok a növénytársulások, amelyek sehol másutt nem lelhetők fel. Ezek védelméről az EU is rendelkezik, ezért a Zengő csúcsára csak akkor lehetne bármit is építeni, ha megkapnák ahhoz az unió derogációs engedélyét. Ezt viszont a professzor kizártnak tartja, ugyanis a világ bánáti bazsarózsa állományának 90 százaléka a Zengőn található.

Sólyom László akadémikus, az Alkotmánybíróság egykori elnöke alkotmányellenesnek ítélte a radar építését. A határozat kimondja az ember környezethez való jogát, s ezért az állam csak akkor okozhat kárt a természeti értékekben, ha az elkerülhetetlen, jelen esetben viszont erről nem beszélhetünk - szögezte le. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a lokátor építési engedélyezésének eljárásába számos szabálytalanság csúszott, ráadásul ezek az 1997-ben kiadott engedélyek öt év alatt lejártak, így ma már érvénytelenek. Az ombudsman a parlament elé akarja vinni a lokátorépítés ügyét.

A NATO ragaszkodna a Zengőhöz

Mindaz, amit a külügyi bizottság küldöttsége hétfőn itt, a NATO-ban hallhatott a Zengő-ügyben, jelzi, mi lenne a legmegfelelőbb megoldás műszaki és anyagi szempontból - mondta tegnap Brüsszelben a Népszabadság kérdésére Somogyi Ferenc. A külügyminiszter ezzel arra utalt: az atlanti szövetség vezetése kifejezésre juttatta, hogy ragaszkodnának az eredeti tervhez. - A kormány álláspontját a fejlemények tükrében kell kialakítani; jelenleg még érzékelhető különbségek vannak az ügyben megnyilvánuló felek között - tette hozzá Somogyi. Megfigyelők emlékeztetnek: a NATO és Magyarország együtt választotta ki a Zengőt mint a legmegfelelőbb helyszínt. Ugyanakkor az atlanti szövetség várhatóan beleegyezését adná egy ettől eltérő tervhez is - ez azonban minden bizonnyal többe kerülne.