Mádl Ferenc előtt a Zengő ügye
Herbert Tamás, a Zengő-hegyre tervezett NATO-radarállomás ellen fellépő zöldmozgalom egyik vezéralakja az államfői rezidencia előtt közölte: a köztársasági elnök megígérte, hogy a radarállomás ügyében el fog járni, tájékozódik és megvizsgálja a nemzetközi jogi összefüggéseket is.
Herbert elmondása szerint három dolgot vetettek fel a megbeszélésen. Alkotmányba ütközik az, hogy egy természetvédelmi alá helyezett terület védelmi fokozatát visszaminősítik, amikor erre más megoldás is kínálkozna - hívták fel a figyelmet. Herbert szerint a katonai radar elhelyezését vizsgáló bizottság megállapította, hogy van más alkalmas helyszín is az országban.
A civilek arra kérték az elnököt, hogy mint a hadsereg főparancsnoka, tájékozódjon: a radar engedélyezési eljárása során a törvényi és alkotmányos előírásokat mindenben betartották-e.
A zengői mozgalom képviselői arra is felhívták Mádl figyelmét, hogy a rendszerváltás óta példátlan a társadalmi összefogás, amely Zengő ügyében kibontakozott, s ebben minden politikai oldal képviselteti magát. „Az elnök úr biztosított róla, hogy amennyiben a jogköre lehetővé teszi, eljár az ügyben, megvizsgálja a nemzetközi jogi kötelezettségeinket és tájékozódik a NATO-nál is a radar ügyében” – mondta Herbert Tamás.
A kormány tavaszra ígéri a döntést arról, hogy a Zengő hegyre telepítik-e a katonai radart.
A honvédelmi tárca és a kormányzat kommunikációjából az derül ki, hogy a Zengő-hegyet kezelik az egyetlen szóba jöhető helyszínként – véli Herbert Tamás. A Greenpeace aktivistái és a helyi lakosság ismét őrt áll a fák mellett. Törvényes fakivágási engedély egyelőre nincs. „Bízunk benne, hogy a honvédelmi tárca betartja a törvényeket” – tette hozzá Herbert, aki elmondta: „munkatársaink a mínusz tizenöt fokos hidegben is kint éjszakáznak a hegyen, mostoha körülmények között.”
A honvédelmi tárcának arra a korábbi felvetésére, hogy helikopterről telepítenék a radart, ezzel tehát megkímélnék a környezetet – Herbert így reagált: ez az ötlet inkább a közvéleményt kíméli, nem a környezetet: „ha a farkas beteszi a lábát az ajtón, később az egész testével be akar jönni” – mondta. A zajterhelés bizonyára magasabb lenne, mint ami az építési engedélyben szerepel, és szinte kizárt, hogy a hegyre vezető út megépítése nélkül üzemben lehetne tartani a radart. „Még az erősáramú kábel lefektetése is roncsolná a környezetet” – mondta.
Arra a felvetésre, hogy egy másik helyszínen többe kerülne a radar megépítése, mint a Zengőn, Herbert így válaszolt: 2003 februárjában a honvédelmi tárca a lakosságnak fórumot tartott a tervről és ott azt állították, hogy öt-hat milliárd forinttal kerülne többe egy alternatív terv megvalósítása. A Zengő bizottság tavaly viszont már harmincmilliárdos többletköltségről beszélt. Nem értjük, hogy miként lett ez az összeg a hatszorosa – mondta Herbert.
A NATO azt szeretné, ha a Zengő-csúcson épülne fel a radarállomás - közölte előző este Brüsszelben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, beszámolva a szövetség vezetőivel folytatott hétfői megbeszélésekről.
A NATO valójában nem úgy foglalt állást, hogy nem támogatna másik helyszínt, hanem hogy az új tervhez engedélyt kellene kérni az összes tagállamtól – reagált a hírre Herbert Tamás. Szerinte a magyar diplomáciának ebben a helyzetben az lenne a kötelessége, hogy felhívja a szövetségeseink figyelmét, hogy az uniós csatlakozásunk óta megváltoztak a körülmények, ma már elképzelhetetlen az, ami a radar tervezésének időszakában még lehetséges volt. Hét évvel ezelőtt még elképzelhető volt természetvédelmi területre tervezni egy ilyen objektumot, az uniós csatlakozásunk óta azonban már nemzetközi előírások vonatkoznak ránk, amelyek megakadályozzák ezt – mondta.
A magyar diplomácia feladata, hogy megvédje a magyar érdekeket, és minden követ megmozgasson ebben az ügyben – így foglalt állást a hely civil mozgalom vezetője. A köztársasági elnök az esemény után nem jelent meg a sajtó előtt.
