A külügyi bizottság delegációja (Némethen kívül Kozma József, a testület szocialista alelnöke) többek között Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárral tárgyalt. A radarállomás kapcsán a magyar képviselők arról számoltak be a katonai szövetség illetékeseinek, hogy egyelőre a Zengő-bizottság jelentéseit várják, s bíznak benne, hogy ezek mind a biztonsági, mind a szintén fontos ökológiai szempontokat kielégítik majd.

Herman János NATO-nagykövet mindezt a sajtótájékoztatón azzal egészítette ki, hogy a NATO természetesen tudomásul venné, ha a budapesti vezetés máshogy döntene, de a Zengőt Magyarország és a katonai szövetség közösen választotta ki, műszaki, katonai paramétereit tekintve ez a legjobb helyszín, s ha mégis máshol épülne fel az új radarállomás, annak finanszírozásában a NATO csak akkor segítene, ha ahhoz újra megkapnák az összes tagállam beleegyezését.

A megbeszéléseken - akárcsak Gyurcsány Ferenc tavaly őszi, miniszterelnöki bemutatkozó látogatásán - felmerült a magyar védelmi költségvetés csökkenésének ügye, amelytől Németh szerint a NATO vezetői nincsenek elragadtatva. A fideszes politikus emlékeztetett, hogy Magyarország NATO-csatlakozásakor az akkori kormány azt vállalta: fokozatosan a bruttó hazai össztermék, a GDP 2 százalékára emeli a magyar védelmi költségvetést. Németh szerint ez a folyamat 2002-ig haladt is előre, s az arány 1,8 százalékra nőtt; a 2005-ös költségvetésben viszont már csak 1,3 százalékos mérték szerepel. Herman emlékeztetett, hogy a csökkenés egy része az EU-csatlakozással függ össze, mert az EU-szabályok szerint a határőrség költségeit ki kellett venni a védelmi költségvetésből, ahova addig tartoztak. Kozma József bizottsági alelnök pedig úgy vélekedett, hogy a mostani tárgyalásokon megértést is tapasztalt ebben az ügyben, s ösztönzést, hogy ha már csökken a védelmi költségvetés, akkor nagyon fontos követelmény a megmaradt rész hatékony felhasználása.

A megbeszéléseken szóba került, hogy a magyar kormány 150 fős kontingenst kíván kiküldeni a NATO iraki kiképző missziójába. Németh szavaiból az derült ki, hogy ezt a lépést a Fidesz sem akarja akadályozni - legalábbis azt mondta, hogy e kérdésről nem várható különösebb vita, feltéve, ha a misszióra a nemzetközi felhatalmazásnak (azaz a NATO tavalyi isztambuli csúcsértekezletén született döntésnek) megfelelően kerül sor, s az Országgyűlést folyamatosan tájékoztatják. Kozma szerint a magyar katonák kiküldése, az alakulat felfejlesztése március és június között mehet majd végbe.

(MTI)