A CIA segítségével

Néhány nappal ezelőtt díszbemutatón került ismét a közönség elé az egykori Halász János, később Sir John Halas és felesége-munkatársa, Joy Batchelor közös remekműve, az Állatfarm.

A londoni Barbican kulturális központban rendezett vetítésen részt vett és beszédet mondott az ünnepelt rajzfilmkészítő házaspár lánya, Vivien Halas, aki a szülei szellemi hagyatékát gondozó gyűjtemény élén áll. Az alkalom a Halas & Batchelor Stúdió legmaradandóbb alkotásának, egyben a Nagy-Britanniában készült első, egész estét betöltő, felnőtt-rajzfilm ötvenedik születésnapja volt.

A vizuális stílus a harmincas-negyvenes évek Disney-filmjeinek világát idézi.

Vivien élénken emlékszik az 1951 és 1954 között készült produkcióra és erről a napokban többször is, például a The Times napilapnak is nyilatkozott. Mint ötéves kisgyereket, őt és fivérét gyakran vitték el a szülők farmgazdaságokba, hogy vázlatokat készítsenek a disznókról. "Valószínűleg így szerettük meg a malacokat". A Halas & Batchelor rajzfilmvállalat számára óriási dolog volt a megbízás. A Budapesten született Halász János már a harmincas évek elején, Bortnyik Sándor asszisztenseként megismerte a rajzfilmkészítést és 1934-ben Macskássy Gyulával filmstúdiót alapított. 1936-ban költözött Angliába, és kezdett el az új technikát elsajátítva színes rajzfilmeket rendezni. 1940-ben alapította meg grafikus feleségével a Halas & Batchelor Stúdiót, amely a második világháború idején hatvan propaganda- és reklámfilmet állított elő, többek között a Tájékoztatási, illetve a Védelmi Minisztérium megrendelésére. Az Állatfarm azonban más dimenziót jelentett: hetven animátort foglalkoztattak, akik három év alatt háromszázezer rajzot és hétszázötven jelenetet készítettek el.

Vivien Halas úgy véli, szülei eredetileg nem tudtak arról, hogy az Állatfarm megvalósításában felbecsülhetetlen szerepet játszott a CIA. Kutatások azonban vitathatatlan tényként kezelik, hogy a hollywoodi Paramount Stúdióba beépített CIA-ügynök, Carleton Alsop a Los Angeles-i író, Finis Farr segítségével vette rá George Orwell özvegyét, Soniát a megfilmesítés engedélyezésére. A filmjog ára a legenda szerint az volt, hogy Farr összehozta Soniát annak bálványával, Clark Gable-lel. Az Állatfarm producere Louis Rochemont volt, aki részt vett a CIA által finanszírozott Kampány a Kultúra Szabadságáért munkájában. Rochemont felelőssége volt, hogy a hidegháború és a mccarthyzmus közepette a film kicsengése megfeleljen a CIA elvárásainak. Vivien Halas is megerősítette, hogy "szenvedélyes viták" folytak a forgatókönyvről, ami legalább kilenc változáson ment keresztül. A film befejezése különösen megosztotta a stábot. A CIA céljainak megfelelően, ám a regény szellemével ellentétben a rajzfilm végén csak a disznók járatják le teljesen magukat. Az emberekről nem esik szó, a többi állat sikeres lázadást indít elnyomói ellen és így felcsillan egy boldogabb, demokratikusabb jövő reménye.

A Halas-Batchelor duó több körülménynek is köszönhette a megbízást, amely egyben pályafutása legnagyobb kritikai és kasszasikerének bizonyult. Rochemont egyrészt nem bízott az amerikai filmstúdiók lojalitásában, másrészt személyes ismeretségek és költségvetési megszorítások is szerepet játszottak. A vizuális stílus a harmincas-negyvenes évek Disney-filmjeinek világát idézi fel, de a tartalom természetesen sokkal súlyosabb és nélkülöz minden szentimentalitást.

London, 2005. február

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.