Érdemes magyar filmet vetíteni
Holnap még dokumentumfilm-bemutatók, valamint kísérleti- és kisjátékfilm-vetítések lesznek a programban, a versenybe nevezett nagyjátékfilmeket csütörtöktől láthatjuk. Ugyancsak csütörtökön nyílik meg az In memoriam-szekció: a szemle egyik fő helyszínén, a budai Mamut mozi Kiscelli Termében a közelmúltban elhunyt filmes alkotók, színészek munkáiból mutatnak be válogatást. A többi között Böszörményi Géza, Simó Sándor, Bubik István, Bessenyei Ferenc emlékezetes filmjeit láthatja a közönség. A másik helyszínen, a pesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtöktől várják a nagyközönséget a szemle filmjeire. Ott délután kezdik a vetítéseket, mindhárom teremben.
A filmszemle hagyományosan az előző év termésének összefoglalója is. És a műszámot tekintve tavaly gazdag esztendőt zárt a hazai filmgyártás. Erről a szemle szervezői statisztikát tettek közzé, amelyet a forgalmazók adataiból állítottak össze. A dokumentum 28 magyarfilm-bemutatót sorol fel 2004-ből. Ebből három - Kocsis Tibor Új eldorádója, Nagy Ernő és Péterffy András Yiddish Bluesa, Koltay Gábor Trianonja - dokumentumfilm. A 25 játékfilm műfaji megoszlása érdekes elmozdulást mutat a korábbiakhoz képest. Előtérbe került a vígjáték. Idesorolható a tavaly bemutatott filmek egyharmada. Az elmozdulásban közrejátszott, hogy a gyártási támogatásokat odaítélő Mozgókép Közalapítvány szorgalmazta közönségfilmek készítését, mert 2003-ban a magyar film nem éppen diadalmasan szerepelt a mozikban. Az alig hatszázezer néző nem állt arányban a filmgyártásnak ígért és juttatott megemelt állami támogatással.
Ennek nyomán példátlanul sikeres évet zártak a magyar filmek a számok tekintetében: tavaly 1 millió 533 ezer belépőt adtak el hazai gyártású műre. Csaknem háromszor annyit, mint 2003-ban (594 ezer néző). A tavalyelőtti gyászos adat azt jelentette, hogy az összes mozijegynek (13 millió 540 ezer) csupán 4,39 százalékát vásárolta a hazai filmek iránt érdeklődő. Bár a 2004. évi forgalmi adatok még nem ismertek teljes egészében, az már valószínű, hogy a magyar filmek nézőaránya az összes mozilátogató között elérheti akár a 10 százalékot is. Egyébként az utóbbi években a magyar filmek látogatottsága átlagosan 800 ezer néző körül volt.
- A tavalyihoz hasonlóan sikeres év utoljára 1997 volt, ekkor 1 millió 452 ezren szórakoztak magyar filmen. A legtöbben, csaknem 700 ezren a Kern András és Koltai Róbert rendezte A miniszter félrelép című vígjátékon - mondja lapunknak Feldmájer Sándor, a Filmforgalmazók Egyesületének titkára. A szakember szerint a tavalyi adatok tükrében egyértelműen megerősödött az érdeklődés a hazai művek iránt: ha kivesszük a nagy sikerfilmeket - a Csodálatos Júliát, a Magyar vándort, az Argót, a Temetetlen halottat, az Állítsátok meg Terézanyut! és a Trianont - a listából, a "maradék" is félmillió nézőt vonzott.
Feldmájer szerint ez egyértelműen az új filmtörvény garantálta forgalmazási támogatásnak köszönhető - vagyis megéri magyar filmet elindítani a mozikban. Megállapítása szerint a kisebb kópiaszámmal megjelenő művészfilmeken ugyan nem lehet sokat keresni, de veszíteni sem; a sikerfilm pedig tetemes hasznot is hozhat. Ezt belátták a cégek is. Míg sok éven át a Budapest Film volt a magyar filmek szinte egyeduralkodó forgalmazója, a bemutatott produkciók száma szerinti megoszlást figyelembe véve tavaly már csak 28 százalékos volt e cég piaci részesedése - bár a látogatószám szerinti megoszlásnál ez az arány már 52 százalékot tesz ki.
Nem szabad elfeledkezni a bukásokról sem. Szomorú, hogy ez éppen az MMK tavalyelőtt meghirdetett, látogatottsági (közkeletűen: közönségfilm-) alap nevű pályázatához kapcsolódik. Salamon András Getno vagy Oláh J. Gábor Rap, revü, Rómeó című, sikerfilmnek hitt munkái jócskán alulteljesítettek. A gyártónak és a forgalmazónak vissza kell majd fizetnie a beígért nyolcvanezres, illetve százezres nézőszámra felvett milliókat. Beszédes, hogy ezt a tendert tavaly a közalapítvány már meg sem hirdette, a filmtörvény alapján ezentúl csak utólagos, úgynevezett normatív támogatásban részesülhetnek a sikeres gyártók és forgalmazók. Filmkritikusok díjai
Életműdíjat kapott Makk Károly - derült ki a magyar filmkritikusok díjainak tegnapi átadásán. Ráday Mihály több évtizedes televíziós munkásságáért vehette át az elismerést. Az év filmjének járó, azaz a B. Nagy László-díjat pedig Fliegauf Benedeknek ítélték a Dealer című művéért. A hazai kritikusok nem voltak elragadtatva egyetlen női főszereplőnktől sem - talán, mert Ónodi Eszter tavaly pihenőt tartott? -, de nem támogatták meg az Oscarra áhítozó Annette Beninget, Szabó István Csodálatos Júliáját sem, inkább ki sem adták a díjat. A férfiaknál nem volt ilyen dilemma. A legjobb férfialakításért járó díjat Gáspár Tibor vihette haza Janisch Attila Másnap című bizarr thrillerében nyújtott alakításáért. Hajdu Szabolcs Tamaráját háromszor is megemlítették: a leginkább abszurdnak jellemezhető film különdíja mellett még az operatőri (Szaladják István) és a látványtervezői (Esztán Mónika) díjat is megszerezte. De jól jártak még a Szezon alkotói is: Török Ferenc a legjobb rendezésért, Zságer Balázs a legjobb filmzenéért járó elismerésben részesült. A legjobb kisjátékfilmes Csáki László (Fluxus) lett, a dokumentumfilmes dicséreteket pedig Papp Bojána (Tévé és én) és Kocsis Tibor (Új eldorádó) vihette haza. A Fiatal Művészek Stúdiója három évvel ezelőtt elhunyt alapítójának, több film producereként ismert tagjának, Árvai Jolánnak emléket állító, a nevét viselő díjat ez évben Szederkényi Miklós gyártásvezető vehette át.
A sikeres tavalyi kezdet után az idén is lesz Magyar Filmplakát-kiállítás a Millenáris Teátrum hajójában, amelyet holnap délután négy órakor dr. Vécsey Esther nyit meg. A filmszemle ideje alatt látható tárlaton a 2004-ben bemutatott mozifilmek magyar tervezésű plakátjait lehet megtekinteni. A huszonhat kiállított darab között két külföldi film plakátja is versenyben van, hiszen az Elefánt és a Zsernyákok című alkotások esetében is hazai grafikusok dolgoztak a poszteren.
A szakmai díjat az idén is neves tagokból álló zsűri - dr. Bakos Katalin, Pohárnok Mihály, Such György és Molnár Gyula - osztja, míg a közönségdíjat a kiállításon és a filmszemle helyszínein, valamint az interneten leadott szavazatok alapján hirdetik ki (www.filmplakat.hu).
