"Ha a lap pert veszít, az annak bizonyítéka, hogy az adatvédelmi törvény rosszul van megfogalmazva, és nem működik a törvényalkotói szándék" - állította az Indexnek a főszerkesztő.

- Ha megnyerjük a pert a kulturális minisztérium ellen, az azt jelenti, hogy innentől bárki, bármilyen hivatalba bemehet, és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében kikérheti a számára fontos papírokat - mondta a Magyar Narancs főszerkesztője, Bojtár B. Endre arra, hogy miért szánták rá magukat a lépésre. A hetilap a 31,2 milliárdosból egy szerződésmódosítás után 100 milliárdos beruházássá változott Művészetek Palotájával kapcsolatban szeretett volna betekinteni a Demján-féle TriGránit Rt.-érdekeltségek és a minisztérium közti megállapodásokba. Noha a személyes adatok védelmérôl és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint a tárcának 15 napon belül ki kellett volna adnia a papírokat, a lap a november 24-én írt kérelmére még választ sem kapott. A december 14-én megismételt kérésre dr. Benedek András közigazgatási államtitkár úgy válaszolt: "az jogszabály-értelmezési kérdéseket vet fel", és ezért megkereste az adatvédelmi biztost.

- Ez a tárca kibúvója - mondta Bojtár az Indexnek-, hiszen a biztost nem köti határidő. Ekkor döntötték el: perrel bírják rá a minisztériumot a jogszabályban rögzített kötelességére. A Mancs január 17-én keresetet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságon Hiller István kulturális miniszter és a tárca ellen. Benedek András öt nappal később levélben kereste meg a hetilapot, és azt ígérte, át fogják adni azokat a szerződéseket, amelyek nem tartalmaznak harmadik személyt érintő üzleti titkot.

A főszerkesztő nem optimista, mivel a levél azt is megemlíti, hogy egyes ügyekben, így a sokáig a Millenniumi Városközpont lelkeként emlegetett, majd idővel elfelejtett Kongresszusi Központtal és a nagy értékű, de Demján Sándornak meglehetősen olcsón eladott telkekkel kapcsolatban a tárca nem illetékes.