Egyre nagyobb a bizonytalanság abban, hogy milyen mértékű felmelegedésre lehet számítani 2100-ra: ezt globális átlagban 1,4-5,8 Celsius-fokra teszik a kutatók. A Természet Világa folyóirat huszadik különszámának bemutatóján Mika János éghajlatkutató, a kiadvány szerkesztője azt is elmondta: bár kezd egyetértés kialakulni a szakértők között, hogy létezik globális felmelegedés, ennek következményeiről, különböző régiókra gyakorolt hatásairól már megoszlanak a vélemények. Jelenleg ugyanis még mindig nem lehet tudni, hogy az egyes földrajzi régiókban pontosan mit is jelent majd a százéves időtávban várható globális felmelegedés. Egyrészt ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő adat, másrészt pedig - ha lenne is -, a jelenlegi számítástechnikai eszközöknek közel hét nagyságrenddel kellene gyorsabbaknak lenniük a megfelelő előrejelzések elkészítéséhez.

Pillanatnyilag globálisan 1,4-5,8 Celsius-fokos átlagos felmelegedést lehet valószínűsíteni. Ez az átlag azonban valójában a mediterrán országok esetében szárazabb éghajlatot, Észak-Európában pedig csapadékosabb időt jelent majd.

Hasonló eloszlás várható globális szinten is: az északi féltekén valamivel szárazabb, a délin pedig várhatóan csapadékosabb éghajlatok fognak kialakulni - olvasható az ENSZ klímakutató kormányközi csoportjának (Intergovernmental Panel on Climate Change - IPCC) kapcsolódó közleményeiben.