Az üstökös tanulmányozásának indoka, hogy ezek az égi vándorok gyakorlatilag konzerválták a Naprendszer kialakulásának idejéből származó anyagokat. Megismerésük felbecsülhetetlen értékű adatokkal segítené a bolygórendszerünk kialakulásáról szóló ismereteinket. A szakemberek eddig csak azt tudták, hogy miként fest egy üstökös kívülről, ám belsejükről csak találgatások születtek. Most viszont végre a szó szoros értelmében áttörés várható e téren is.

A Deep Impact (Mély becsapódás) NASA-program keretében 431 millió kilométeres útra induló szonda hat hónap múlva, az amerikaiak nemzeti ünnepén, július 4-én megérkezik a tervek szerint a Tempel-1-hez. Ekkor (július negyedikén) várhatóan mintegy 120 millió kilométerre lesz az üstökös a Földtől, ami a NASA szerint ideális távolság. Az utolsó tizenkét órában emberi beavatkozás nélkül magát navigálja majd.

Az űreszköz lényegében két egységből áll. A másodpercenként 10,2 kilométeres sebességgel becsapódó Impactor nevű szerkezet - 370 kg tömegű, hatvanöt centiméter átmérőjű bombáról van szó - az üstökös hat kilométeres átmérőjű magjába vágódik, miközben az elrepülő egység fényképezi a folyamatot, főként az ütközés kiváltotta anyagkicsapódást és a karambol vájta krátert - ennek méretét a római Colosseum nagyságára teszik. A becsapódó rész megsemmisül, így befejezi hasznos küldetését, a másik pedig folytatja űrutazását. A becsapódást földi és a bolygónk körül keringő óriás teleszkóppal - a Hubble-lel, a Spitzerrel vagy a röntgentartományban vizsgálódó Chandrával - figyelik.

Sikeres kilövés esetén az amerikai űrkutatási hivatalnak két üstökösvadász szondája száguld egy időben a világűrben. A Stardust (Csillagpor) már túl van a nehezén. 2004. január 2-án robogott át a Wild-2 üstökös csóváján, miközben kollektorai mintát gyűjtöttek az égitestről kiáramló gázból és porból. A szonda mintegy 250 kilométeres távolságban suhant el az 5,4 kilométeres átmérőjű üstökös mellett. Értékes rakományával 2006-ban érkezik vissza a Földre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta nevű űrszondája tavaly március 2-án indult el a Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. Ebben a nagyszabású nemzetközi vállalkozásban jelentős a magyar részvétel is. A Rosetta leszállóegysége, a Philae célja a Csurjumov-Geraszimenko magjának elérése, azaz szaknyelven szólva puha leszállást hajt végre az üstökös felszínén, igaz erre csak 2014-ben kerül sor.