Világprogram az újjáépítésre
Indonéziában újabb hétezer holttestre bukkantak, ezzel az ország halálos áldozatainak száma meghaladta a százezret. A 26 ország részvételével csütörtökön lebonyolított jakartai cunamicsúcsnak köszönhetően megduplázódott a kormányok által eddig felajánlott segélyöszszeg, amely így megközelíti a négymilliárd dollárt. (Tegnap még az éhség sújtotta Észak-Korea is jelezte, hogy felajánl 150 ezer dollár értékű segélyt.) Az Egyesült Államok képviseletében tárgyaló Colin Powell külügyminiszter pedig bejelentette, országa támogatja, hogy az ENSZ irányítsa a segítő és újjáépítési műveleteket, s abban az Egyesült Államok is részt vesz. Washington eddig az ENSZ keretein kívül, egy négytagú koalíció, az úgynevezett "magcsoport" keretében vett részt a segélyakcióban Ausztráliával, Indiával és Japánnal közösen.
Az események közé szépen, lassan beúsznak a világ és Ázsia cunamitól független feszültségei is. Az Indonézia Aceh tartományában dolgozó egységek felfedezték, hogy mintegy ötven fővel aktívan dolgozik ott egy terrorista kapcsolatairól ismert muzulmán szervezet, a Laskar Mudzsahidin. Többen felhívták a figyelmet, hogy ebből komoly problémák lehetnek, hiszen ezek az emberek máris az ausztrál és amerikai, általában a külföldi jelenlét ellen agitálnak.
Az ENSZ hatvanéves történetének ez a legnagyobb segélyművelete - jelentette ki a konferencián Kofi Annan főtitkár. Sürgős feladatnak nevezte, hogy a felajánlások ténylegesen és gyorsan jelenjenek meg a térségben, mégpedig készpénzben. Ugyancsak szükség van rengeteg hozzáértő emberre, s egy sor speciális eszközre. Annan megjegyzését a készpénzről a megfigyelők többsége nemcsak aktuálisnak, de jogosnak is tartotta. A fejlett államok az elmúlt napokban szinte versenyeztek egymással a felajánlásokban, de ezen a téren számos rossz tapasztalat halmozódott már fel. Akár az afganisztáni újjáépítést, akár az iráni földrengés utáni rekonstrukciót nézzük, világos, hogy az ottani ígéretek jó részét máig nem teljesítették a felajánlók. Az értekezlet résztvevői megállapodtak továbbá az Indiai-óceán egész térségére kiterjedő figyelmeztető rendszer kiépítésében, amely szintén jelentős összegeket igényel.
Vita alakult ki arról a felvetésről, hogy be kellene fagyasztani néhány érintett ország adósságainak törlesztését. Ezt néhány európai ország jó ötletnek tartja, mások azonban úgy vélik, hogy pillanatnyilag hatékonyabb út a közvetlen segélyezés. Az egyik fő ellenző, a 765 millió dollárt felajánló Ausztrália külügyminisztere, Alexander Downer úgy véli, a befagyasztásból származó haszon a kormányok kincstárában lapulna, míg a segély, amely tulajdonképpen vissza nem térítendő hitel, nagyobb eséllyel jut oda, ahová szánják. Hasonló az álláspontja James Wolfensohnnak, a Világbank elnökének is. A térség legnagyobb hitelezőjének számító Japán, továbbá Kína, Kanada, Franciaország és Németország viszont hajlana egy ilyen lépésre. Tegnap este aztán kedvező hírt kaptak a szökőár sújtotta dél- és délkelet-ázsiai államok Londonból. A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) pénzügyminiszterei úgy foglaltak állást, hogy nem várják el a törlesztést azoktól az országoktól, amelyek a szüneteltetést kérik, amíg a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem végez az újjáépítési költségek és egyéb szükségleteik felmérésével, amelyből kiderülhet, hogy mely országok képtelenek a törlesztésre.
