Irányításuk alatt döntöttek a budaörsi logisztikai központ kialakításáról és helyéről. A tavaly tavasszal kialakult kritikus helyzet - legalábbis részben - e döntésre vezethető vissza.

Ők indították el a Tetra nevű fejlesztési projektet, melyből - sok pénzért - nem lett semmi. (A Tetra zárt rendszerű mobiltelefon-rendszer, melyet a rendőrség, a tűzoltóság, a mentőszolgálat stb. használt volna.) A projekt - szerintem - sem szakmailag, sem pénzügyileg nem volt megalapozva, elment rá több milliárd forint, végül kiderült, hogy a kész rendszer működtetésére - állami szervektől származó bevételekre - nem volt garancia, hiszen az akkori kormány erről nem döntött.

Az elektronikus közbeszerzési projektre is elköltöttek több milliárd forintot, szintén eredmény nélkül. Megvásároltak - sok pénzért - egy repülőjegy-értékesítő szervezetet, noha az emberek legkevésbé repülőjegyért mennek a postára. Amiért viszont mennek, a postai alapszolgáltatások fejlesztésére egyáltalán nem jutott elég pénz. A pénzválogató, csomagoló munkát kiszervezték egy külső cégbe (a Defendbe), ez állítólag többe került, mint ha a posta maga végezte volna.

Sok olyan szakembert, aki látta és szóvá tette e "fejlesztések" értelmetlenségét, kockázatát, felmondtak, illetve állítólag - a Defend bevonásával - hazugságvizsgáló géppel több vezetőt is ellenőriztek, ez megfelelő hangulatot okozott.

Az ÁSZ hétmilliárd forintra becsülte a felesleges, indokolatlan fejlesztésekből származó üzemi veszteséget. Nem hallottuk, hogy bárkit felelősségre vontak volna e tetemes kárért. Ekkoriban Fónagy János úr volt a postát felügyelő miniszter, aki mostanában - helyesen - nagyon aggódik a közpénzek elherdálása miatt. Ő nevezte ki a felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjait, akik ott nem csekély fizetségért az államot képviselték, és akik jóváhagyták, támogatták a fent említett fejlesztéseket, beruházásokat.

2002 nyarán az új kormány dr. Szabó Pált vezérigazgatónak, helyettesének dr. Keresztes Pétert nevezte ki pályázati megmérettetés és előzetes postai szakmai gyakorlat nélkül. Elsősorban nem az alapvető postai gondok megoldásával foglalkoztak. A kilátástalan fejlesztési munkákat ugyan leállították, de - az ÁSZ megállapítása szerint is - két évig még jóváhagyott üzleti stratégiája sem volt a postának. Az új vezetők leginkább a kisposták megszüntetésével, létszámleépítéssel és a mozgóposta-hálózat kialakításával foglalkoztak. Pedig például a vonalkód bevezetésével jelentősen javítani lehetne a postai szolgáltatások színvonalát, illetve csökkenteni az ügyfélkiszolgálás idejét, Különösen a csekkek kezelését lehetne könnyíteni vele. A több milliárd forintért létrehozott budaörsi logisztikai központban a küldemények közel felét még mindig kézzel dolgozzák fel. A küldemények követése szintén jelentős többletfeladatot ró a postára, holott a vonalkóddal ezt olcsón és gyorsan meg lehetne oldani.

A vonalkód általános használatának bevezetése nélküli fejleszteni a postát olyasmi, mintha Budapest vízellátását akarnák bővíteni megfelelő csővezeték kiépítése nélkül, mondjuk a lajtos kocsik számának növelésével. A vonalkód bevezetése nem jelentene nagy befektetést, elsősorban szervezési és szabályozási feladatokat róna a postára.

A mozgóposta az arra alkalmas helyen hasznos és jó, de csak kis mértékben tudja kiváltani a hagyományos kézbesítést, hiszen a magyarországi településeken az utak jelentős része nem aszfaltozott, csapadékos időben gépkocsival nagyrészük járhatatlan, így súlyos gond a küldemények megfelelő időben és helyen való kézbesítése.

A posta árképzése is alapvetően hibás. Ma egy levél vagy csomag településen belüli kézbesítéséért ugyanannyit kell fizetni, mint az ország két végpontja között. Ez olyan, mintha egy BKV-jegy áráért lehetne elutazni bárhová az országban. Nem nehéz belátni, hogy a távolság jelentősen befolyásolja a küldemények kézbesítésének költségét. Differenciálás nélkül nem lehet olcsóbbá tenni a kis önköltségű szolgáltatást sem. Minden díjban az országos átlagár szerepel, ami feleslegesen megdrágítja a rövid távú kézbesítést. Ez csak a konkurenciának jó, a postának és az ügyfeleknek nem.

Bizony érdemes lenne alaposabban átgondolni a posta jövőjét, mivel a postai szolgáltatások színvonala egyre inkább elszakad a kor követelményeitől. A mobiltelefonok, az internet stb. elterjedése alapvetően megváltoztatja a postai szolgáltatásokkal szembeni elvárásokat. Lényegesen fel kellene gyorsítani az ügyfélkiszolgálást, lerövidíteni a kézbesítési időt, javítani a küldemények követésének és nyilvántartásának rendszerét stb. Hagyományos módon, hagyományos eszközökkel nem érdemes fejleszteni, csak korszerű informatikai eszközök alkalmazásával. Ráadásul úgy olcsóbb is.

A gondok megoldása nem elsősorban pénzkérdés, hanem inkább szakértelem kell hozzá. A posta mostani vezetése a rendkívül szigorú, de nem igazán átgondolt spórolás jegyében, igen jelentős létszámcsökkentést hajtott végre, s hajt végre most is. Nagyon sok kitűnő szakembert távolítottak el.

Az elmúlt öt évben - amíg a posta vezérigazgatóságának állományába tartoztam - számos javaslatot, tanulmányt készítettem a vezetés számára a fent vázolt problémák megoldására. Érdemi eredmény nélkül.

Az elmúlt hat év történései alapján - úgy vélem - az állam nagyon rossz tulajdonosa a postának. A posta esetében politikai döntés kell a privatizációhoz. Érdemes meggondolni: 1990-ben vált ki a Matáv Rt. a postából. Privatizálták, s most megfelelő tulajdonosi felügyelet mellett az ország egyik sikeres vállalataként működik, a tőzsdén is jegyzik, s a korszerű technika, megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítása mellett jelentős adóbevételt is biztosít az államnak. Erre a postának is megvolt a lehetősége, de a privatizálás elmaradt. Az olvasóra bízom. hogy ebből levonja a megfelelő következtetést.

Dr. Kovács János

A szerző szakközgazdász, rendszerszervező, volt postás