Ha csak légi veszélyt jeleztek szentmise idején a szirénák, a híveket hazabocsáthatta a pap, neki magának viszont kötelessége volt befejezni a szertartást. Légiriadó esetére azonban más utasítást adott Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás. Ha kézzelfogható közelségbe került az ellenséges repülőgépek támadása, megengedhetőnek tartotta, hogy a miséző mielőbb biztos helyre meneküljön; fontosnak látta viszont, hogy a szertartást csak akkor szakítsa meg, ha a veszély még a kenyér konszekrációja előtt következne be.
Évzáró nyúl Gundelnél
1943. december 16-án adta ki a főpap ezt az utasítást, ugyanazon a napon, amikor a detektívek és a rendőrök nagyszabású közellátási razziát tartottak a Madách tér környékén. Több mint ezer embert igazoltattak és százötvennégyet elő is állítottak azok közül, akiket a Madách házak mögött, a Rumbach Sebestyén és a Király utca között lévő üres telek élénk forgalmú feketepiacán találtak. Délidőben, amikor megszállták a felvidéki zugárusok találkahelyét, a közellátási jogszabályok szinte mindegyikének megsértését tapasztalhatták a rend éber őrei. Volt, akinél szőrmét, másnál három élő tyúkot, nagy mennyiségű vajat, ruhaneműt vagy éppen Napóleon-aranyakat találtak a nyomozók. A földön heverő papírfecnik láttán pedig arra a következtetésre jutottak, hogy egyesek hamis bejelentőlapokkal és igazolványokkal próbáltak meg üzérkedni.
Pár nappal később, még karácsony előtt csalásért nyolc hónapi börtönre ítélte a törvényszék Károlyi Lőrinc újságárust. A rikkancs az OTI-székház előtt akart felszállni a villamosra, de nem volt jegye. Belenyúlt hát a megállónál elhelyezett papírkosárba, és kihalászott onnan egy érvényes átszállójegyet, azzal lépett fel a 23-asra. Nem tudhatta, hogy kutakodását két polgári ruhás ellenőr is figyeli, akik a tettet látva azonnal átadták őt a rendőrnek.
Azon a karácsonyon egyébként gulyást és mákos makarónit kaptak vacsorára szentestén a Mosonyi utcai toloncház lakói. A foglárok fenyőfát is állítottak az épület egyik csarnokában, a fogházfelügyelő és a kápolnaigazgató beszéde között pedig az őrizetesek egy csoportja harmóniumszó mellett karácsonyi dalokat énekelt.
A székesfővárosi közélelmezési ügyosztály tájékoztatása szerint az ünnepek hetén a húsjegyek A 61. számú szelvényeire sertéshúst, a B 62., 63. és 64. számúra marha-, borjú- vagy lóhúst, esetleg kolbászárut lehetett kiszolgáltatni. Lóhús járt a B 65. sorszámú szelvényre is, míg a 22-es sorszámúra két tojás, a 16-osra két kiló krumpli. A polgároknak ugyanakkor azt is szerencsés volt észben tartaniuk, hogy az 1944. január elsejétől érvényes húsjegyeket még szilveszterig le kellett pecsételtetni annál a hentesnél, akinél az új évben vásárolni készültek. Nem volt persze egyszerűbb dolguk a pesti vendéglősöknek sem. Szilveszter ide vagy oda, a zöld színű burgonyavásárlási igazolványokra száz, a sárgákra hetvenöt, a kékekre negyven, a barnákra pedig mindössze tizenöt kiló krumplit szolgáltattak ki a hatóságok.
Gundelnek szerencsére mindez nem okozott különösebb gondot. A vendéglős, aki 1943-ban a híres ligeti üzlet mellett a Gellért Szálló éttermét is vezette, kétféle "sylvesteri" ételsorral is kedveskedett vendégeinek 1943. december 31-én. A publikum választhatott erőlevest vagy feketegyökér-krémlevest - az utóbbi vélhetően a spárgát volt hivatott helyettesíteni -, előételnek fogyaszthatott süllőszeletet sylvester módra vagy áttört libamájat kocsonyában. Főfogásnak nyúljavát cumberland mártással, angolos zöldbabbal, illetve kockaburgonyával, téli salátával és kelbimbóval körített jércesültet kínáltak a Gundel szakácsai. Az ünnepi vacsorát vaníliakrém vagy dobos szelet, majd gyümölcssaláta zárta le.
Gundel Károly, elegáns ember lévén, a menühöz mellékelt külön lapon tudatta az árakat. A halelőételes ételsor 32, a libamájas 29 pengőbe került. Nyúl után két darab, jérce után három zsírjegy leadását kérték.