A valóság ellentmond ezeknek az állításoknak. Magyarország - hasonlóan a többi volt szocialista országhoz - a rendszerváltozás óta átmenő ország a menekülők számára, és ez a helyzet az Európai Unióhoz való csatlakozás után sem változott. Az elmúlt években a menedékkérők 57 százaléka az eljárás első hónapjában tovább menekült az országból. 1989 óta több mint negyvenezren kértek menedékjogot Magyarországon, közülük jelenleg ezernél kevesebben tartózkodnak hazánkban.

Ennek egyebek közt az az oka, hogy Magyarországon a csekély számú elismert menekült sem jut munkához, magyarul ténylegesen csak az tanulhat, aki Budapesten él, holott a menekültek általában a vidéki befogadóállomásokon laknak.

Az elmúlt két évben Európa-szerte jelentősen csökkent a menedékkérők száma. Magyarországon azonban a csökkenés sokkal drasztikusabb, mint másutt. 2002-ben még 6400-an kértek védelmet hazánkban, az idén november végéig mindössze 1493-an. A menekülőknek ugyanis azzal kell számolniuk, hogy vagy viszszaküldik őket, például Ukrajnába, ahol nincs rá esélyük, hogy védelemben részesüljenek, vagy Magyarországon kerülnek egy évre idegenrendészeti őrizetbe. A menedékkérők ilyen hosszú időtartamú fogva tartása - mint arra az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága számos jelentésében rámutatott - példa nélküli Európában.

Az unióban szigorú szabályok írják elő, hogy a menedékjogi eljárást - bizonyos kivételektől eltekintve - abban az országban kell lefolytatni, ahol a menekülő a kérelmét benyújtotta. Az idén a magyar hatóságok eddig 247 esetben ismerték el, hogy az unió más tagállamaiban jelentkező kérelmezők korábban, (de május

1-je után) már Magyarországon is benyújtották a kérelmüket. Ténylegesen azonban csupán 43 kérelmező visszaküldésére került sor. A többiek feltehetőleg inkább eltűntek a hatóságok látóköréből, csakhogy ne kelljen visszatérniük Magyarországra.

Való igaz, a debreceni menekülteket befogadó állomáson létrejött egy körlet az egyedülálló nők, anyák számára, Békéscsabán az Oltalom Karitatív Egyesület a lakossági tiltakozás ellenére megnyitotta szállását a kísérő nélkül érkezett kiskorú menekülteknek. De a határőrség a múlt évben egy háromgyermekes, veszélyeztetett terhes iraki asszonyt "irányított vissza" Ukrajnába, az elmúlt hetekben pedig egy Koszovóból menekült albán asszony került Debrecenben az utcára, mert a jogszabály értelmében az elismert menekült csak meghatározott ideig maradhat a befogadóállomáson. Az asszony négy gyermekét, közülük az egyik súlyosan fogyatékos, egyelőre intézetben helyezték el

A integrációs programok hiányának a kárvallottjai elsősorban a határon túli - leginkább vajdasági - magyarok: csak ők maradnak itt, csak nekik volna szükségük támogatásra, hogy letelepedhessenek. Az idén a belügyminiszter asszony - civil szervezetek felhívása nyomán úgy döntött, hogy méltányosságból engedélyezi a régóta Magyarországon tartózkodó vajdasági befogadottak letelepedését. Öt hónap alatt azonban a mindössze 124 kérelmezőnek csak töredéke kapta meg az engedélyt. És a többségük örül is, hogy így van, mert letelepedett külföldiként nyomban el kellene hagyniuk a befogadóállomást, de az állami szerveknek számos egyeztetés ellenére nem sikerült forrást teremteniük a vajdaságiak önálló életkezdésének a támogatására. A programból egyébként eleve kimaradtak azok, akiktől az elmúlt időszakban megvonták a befogadotti védelmet, minthogy "Szerbiában rendeződött a helyzet".

G. E. magyar nemzetiségű szerb állampolgárt Bácska-Topolyán többször megfenyegették, "magyarok, menjetek haza Magyarországra" mondták neki, majd hat férfi megtámadta, fojtogatták, törött poharat szorítottak a torkához, és egyikük megkérdezte: "Most vágjam el a torkod, vagy majd ha a többi magyarét?" A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatósága szerint az efféle agresszív, rendbontó cselekmények egyediek és szervezetlenek, így nem alapozzák meg az üldöztetéstől való félelmet. "Szerbia biztonságos országnak tekinthető" - így G. E. nem ismerhető el menekültnek, és kiutasításának sincs akadálya. A Sötét családot nyilván azért kellett "méltányosságból" menekültté nyilvánítani, nehogy nagy sajtónyilvánosságot kapott ügyük precedenst teremtsen.

Áprilisban az ellenzék megakadályozta, hogy az Országgyűlés elfogadja az idegenrendészeti törvénynek az igazságügy-miniszter által előterjesztett módosítását, amely tartózkodási jogosultságot biztosított volna kiskorú magyar állampolgár nem magyar állampolgár szülőjének. Az e tekintetben változatlanul hatályban maradt 2001-es törvény alapján szólították fel az erdélyi Bandi Mariannt, hogy újszülött gyermekét, hátra- hagyva távozzon Magyarországról. Hendrich Neli Terézia, bár jogi helyzete rendezetlen, ténylegesen mintegy tizennégy éve Magyarországon él, férje és két gyermeke (az összesen három közül) magyar állampolgár. Férje válni akar, a két gyermek pedig nem elegendő indok arra, hogy az asszony Magyarországon maradhas-

son. Arra a kérdésre, hogy miért utasította el a Fidesz-MPSZ a törvénymódosítás elfogadását, amely végre kizárta volna az efféle abszurd helyzetek létrejöttét, Répássy Róbert azt felelte: mi a Belügyminisztérium szakértőinek a véleményét fogadtuk el.

Kőszeg Ferenc - Mészáros Attila
Magyar Helsinki Bizottság Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület

Befogadóállomáson