Intézményünkben tizenhét idős aszszony gondozását végezzük. Éves pénzforgalmunk 25-30 millió forint között van. Az egyetlen beszerzési tétel, amely a jövő évben éves szinten várhatóan meghaladja a törvény által megszabott kétmillió forintos értékhatárt: az ebéd. Amennyiben közbeszerzési pályázatot írunk ki erre - nekünk nincs főzőkonyhánk -, megtörténhet, hogy épp az a konyha nem jelentkezik majd, amelyik kisvárosunkban egyedül képes az általunk ugyancsak törvényi előírások miatt támasztott feltételeknek megfelelni. Így például tudjanak hét végén is ebédet szállítani, epebántalmakban, valamint cukorbetegségben szenvedő gondozottainknak képesek legyenek diétás kosztot biztosítani, tartsák be az ételek összetételére (fehérje, szénhidrát, zsír, járulékos tápanyagok) vonatkozó szigorú előírásokat. A normatíva reálértékben évről évre folyamatosan, de jövő évtől várhatóan már összegszerűen is csökken, miközben az árak egyre csak nőnek. Kérdezném: vajon mi a teendő, ha történetesen a városi szociális otthon - ahonnan jelenleg is hordjuk az ebédet - nem jelentkezik a pályázatunkra? Törvénysértés árán továbbra is tőlük rendeljünk, vagy hagyjuk éhezni otthonunk lakóit?

Ha kérdéseim nagyon nagy tájékozatlanságról árulkodnának, ennek azon egyszerű oka lehet, hogy sem nekem, sem részmunkaidőben foglalkoztatott gazdasági ügyintézőnknek, sem a gondozás ügyes-bajos dolgaival egyébként is agyonterhelt otthonvezetőnknek nincs ideje több ezer oldalas dodonai brosúrákat tanulmányozni, hogy abból próbáljuk megérteni a törvényhozók szándékát. Esetünkben meglehetősen mulattatónak tartom azt a szankciót is, amely szerint a megnevezett vezető személyes anyagi felelősséggel tartozik a közbeszerzési törvény betartásáért, miután a háromfős vezetőség együttes nettó bére alig haladja meg a havi 150 ezer forintot.

Becsapottnak, fenyegetettnek érzem magam. Az átláthatatlan és érthetetlen törvények kusza halmazából mintha a XXI. század immáron szabadon és demokratikusan választott "csengőfrásza" bontakozna ki. Remélem, tévedek. Nyugtassanak meg, hogy nem kell polgári engedetlenséget tanúsítanom.

Bartha István

az Evangélikus Szeretetház lelkész-igazgatója, Balassagyarmat