A Jobbik nevű, immár politikai párttá alakult mozgalom ismét fölállította keresztnek csúfolt deszkaalkotmányait, melynek aljára ezt pingálták: "Megszületett a megfeszített."
Ki született karácsonykor?
Kezdő újságíróként, az óvodák túlterheltségét panaszoló cikkemben azt találtam írni, hogy "az idén viszonylag sok hároméves született". Egy ország röhögött rajtam. Minden bakigyűjteménybe bekerültem, még a szilveszteri kabaréba is. De az áldozati halált a születéssel jelen időben összemosó nyelvi képtelenségen már senkinek sincs kedve nevetni.
A Jobbik sajátos karácsonymagyarázata felett egy ige áll: "Ő szeretett minket és elküldte a Fiát engesztelő áldozatul bűneinkért." (1. Jn. 4. 10.) Már ezzel a csonka idézettel is ellenkezik az értelmezésük: "Jézus megtestesülése és megváltó szenvedése nem választható szét egymástól; azért jött el közénk, hogy életét a kereszten szeretetből elveszítse." Jézus nem volt szuicid alkat. Vállalta a halált, de nem akart meghalni. A teljes emberi életet élő Jézus tisztelete éppúgy hiányzik ebből az értelmezésből, mint a Szentháromság dinamikája. A megváltás folyamatát a kereszthalálra szűkítő véres áldozat szelleme idegen a Bibliától. A gyász napja nagypéntek, a karácsony pedig az élet, a születés, s mindnyájunk újjászületése reményének ünnepe, s ahol még van, az összetartozásé, a szereteté.
Ormos Mária megírta, hogy a kereszt a keresztes háborúk óta uralmi szimbólum is. A Jobbik a szakrális jelképpel való hatalmi visszaélés gyakorlatát folytatja. A politikai cél világos. A szervezet honlapján egy fűzfapoéta ezt meg is rímeli: "Mária országában még állhat a kereszt / De léteznek már állítását tiltó önkormányzatok / A lelkekbe férkőző sátán - te tetted ezt / Hogy meg merik tenni e szörnyű gyalázatot /� Látom a jövőbeli boldog karácsonyokat / Az országban mindenhol áll már a kereszt / A leszavazó elvtárs-urak szégyellik magukat / A jobbik oldal győzött - Isten, te tetted ezt."
Vallásgyakorló állampolgárként azt gondolom, hogy nem a jó ízlésű önkormányzatok védekezése a gyalázat, hanem az, hogy a Kossuth téri központi keresztállítási pártrendezvényen katolikus, református és evangélikus lelkész is szerepelt. Az a gyalázat, hogy a jobboldalnak nincs már olyan szerencsétlen, elhibázott akciója, amihez a nagy keresztény egyházak lihegve ne asszisztálnának.
Mező Ferenc
a szerző író