Ha az Európai Unió Tanácsának csütörtöki és pénteki ülésein a magyar kormányfő élni fog vétójogával, és csak akkor adja hozzájárulását Románia európai uniós csatlakozásához, ha garanciát kap a Versepatakra tervezett ciános aranybánya elutasítására, akkor a bánya terve biztosan meghiúsul – hívták fel a figyelmet hazai környezetvédő szervezetek mai, budapesti sajtótájékoztatójukon.

Húsz civilszervezet, többek között a Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Csemete, a Nimfea és a Védegylet írta alá a petíciót, amelyben felszólítják a kormányfőt: kövessen el mindent annak érdekében, hogy Románia kinyilvánítsa, Verespatakon nem épülhet külszíni fejtésű, valamint cianidos technológiát alkalmazó aranybánya.

Az EU Tanácsa az elkövetkező két napban a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások fejezeteinek, köztük a környezetvédelmi fejezet lezárásáról hoz döntést.

A zöldszervezetek többször kérték a magyar kormányt, hogy a verespataki aranybánya, valamint a többi kockázatos romániai bánya ügyét kösse össze Románia Európai Uniós csatlakozásának kérdésével.

Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának múlt heti ülésén ezzel kapcsolatban azt mondta: a verespataki bányaberuházás ügyében Románia európai uniós vállalásai jelentik a jogi garanciát, ezért semmiképpen sem javasolja Gyurcsány Ferencnek, hogy vétójogával harcoljon ki különböző feltételeket.

A zöldszervezetek szerint ugyanakkor a román csatlakozás semmilyen garanciát nem jelenthet Verespatak ügyében, hiszen éppen azokból a környezetvédelmi irányelvekből kapott Bukarest felmentést hosszú évekre, amelyek alkalmazása megakadályozhatna egy újabb ciánszennyezést a Tiszán.

- Az Aranyoson és a Maroson át fogja Szegedet elérni a ciános zagy, ha bekövetkezik egy olyan gátszakadás, mint öt évvel ezelőtt a nagybányai katasztrófa idején - mondta Paulovics Péter, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület képviselője a tiszai ciánszennyezésre emlékeztetve.

A zöldek kéréséhez hasonlóan a Fidesz múlt héten szólította fel a kormányfőt, hogy követeljen írásos garanciát a román kormánytól: Verespatakon és Szarvaspatakon nem engedélyezi semmiféle bányászati tevékenység megkezdését, illetve folytatását.

A Greenpeace úgy tudja, hogy a verespataki beruházó csak a romániai választásokra várt, illetve arra, hogy lezáruljon a csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi fejezete, s ez után kívánják benyújtani a bányanyitáshoz szükséges engedélykérelmet – állítja Csáky Roland, a nemzetközi zöldszervezet képviselője.

– Ezt maga a Rosia Montana Gold Corporation „környezetvédelmi vezetője”, John Ashton mondta nekünk Budapesten – közölte Csáky.

Ebben igaza lehet a Greenpeace-nek, ugyanis a romániai beruházó cég tulajdonosának, a Gabriel Resources-nek a honlapján tegnap megjelent közlemény szerint megindították a környezetvédelmi engedélyezési eljárást.

Az öt évvel ezelőtti tiszai ciányszennyezés felelősei a ma napig nem kerültek bíróság elé – figyelmeztetett Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének képviselője, aki szerint aligha kétséges, hogy ha ez a bánya megépül, hasonló környezetvédelmi normákra kell felkészülni, mint ami Nagybányán volt.

(forrás: MTI, NOL)