S ez csak két - igaz, egyaránt igen hasznos - lehetőség, amelyet a bő három év múlva debütáló Galileo műholdas navigációs rendszertől várhatunk. A történelmi döntést az uniós szakminiszterek a hét végén hozták meg. Arról van szó: a Magyarországon is ismert amerikai GPS- (globális helymeghatározási rendszer) technológiával párhuzamos műholdprogramot küld Európa az űrbe. A nyílt rivalizálást ugyan egy megállapodással kizárták, mivel pedig a Galileo - a GPS-sel ellentétben - elsősorban polgári célú, ezért pontosságát nem "butítják le". Így ingyenes szolgáltatásával négyméteres, a "fizetősben" pedig akár kétcentis pontossággal közli a bemért célpont hollétét - ez jobb az amerikai mutatóknál. Legalábbis a civil verzióban, hiszen a politikai akarat függvényében természetesen ez a harminc műholdból álló, 3,6 milliárd eurós induló költséget jelentő rendszer is felhasználható lesz hírszerzési, állambiztonsági, katonai célokra. E ponton viszont már az Amerika és Európa közötti választás kényszerét a legrosszabbul tűrő britek feltették tiltakozó kezüket. Elérték: katonai célú felhasználásához egyhangú döntés kell - az a tagállam pedig, amelyik ki akar szállni, a pénztárcáját is csukva hagyhatja.