Pedig még néhány hónappal ezelőtt sem úgy nézett ki, hogy a népszavazás ügye ilyen "ügy" lesz. A Fidesz ugyanis a magyar politikában példátlan szívóssággal és a lehető legdurvább módon avatkozott be folyamatosan a legnagyobb határon túli közösség politikai viszonyaiba.

A politikai hátország ilyetén fideszes kiterjesztése náluk nemzetstratégiai megfontolás is, hiszen így akarják elősegíteni a 2006-os magyarországi választásokat követő idők demográfiai konjunktúráját: a hazai társadalom népesség-utánpótlásának a biztosítása lehetséges ugyanis a szórvány magyarokból - ott úgyis erős az asszimiláció. Ugyanakkor a területi autonómia, amelyet az erdélyi Fidesz-barát erők afféle megkülönböztető jegyként tűztek a zászlajukra, az RMDSZ ellehetetlenítése, politikai veresége után a határon túli kriptofideszesek irányítása alatt maradt volna. Körülbelül ez volt a terv. Hosszú hónapok óta nem telt el nap, hogy ne jelent volna meg az RMDSZ-t durván, méltánytalanul, olykor bunkó módon támadó írás a szövetségnek a legmagasabb szintről olvasásra ajánlott kiadványaiban. Lehet ízlés és pusztán egyéni megítélés kérdése is akár magyarországi jobboldali politikusok kampányolása európai néppárti testvérszervezetük, az RMDSZ ellen. Lehet. Ám Erdélyben továbbra is egy egész etnikai közösség parlamenti képviselete és érdekvédelmi szervezetének a túlélése a tét. Azért kell hangsúlyozni az érdekvédelmi kifejezést, mert a romániai magyarság és az RMDSZ esetében 1989-90 óta erről és még mindig elsősorban erről van szó. Majd ha végleg eltűnnek az etnikai feszültségek, majd ha nem kell a politikai védelem, akkor politikai ízlés kérdése lehet akár a román pártlistákon való indulás is. De most hiába lesz Markó Béla esetleg Románia miniszterelnök-helyettese, ha a magyar érdekvédelem ügye továbbra is mindennapi harci kérdés: néhány napja a Maros megyei bíróság megsemmisítette a marosvásárhelyi tanács határozatát, mellyel a város főterét határoló egyik utcát újra Kossuth Lajosról nevezték volna el. A bíróságnál egy nacionalista szervezet támadta meg a városatyák 14 igennel, 2 tartózkodással és 8 ellenszavazattal meghozott döntését. Az ítélet indoklása: Kossuth ellentmondásos történelmi személyiség volt. Amikor Magyarországon álmodunk és Erdélyben ítélkezünk, kéretik ezt is figyelembe venni.

A mostani választásokon az RMDSZ simán bekerült a parlamentbe, s érdekérvényesítő lehetősége a szerencsés politikai konstelláció miatt 1990 óta most a legjobb. A határon túli kriptofideszesek erdélyi "lakitelek munkacsoportja" egyik megyében sem kapott két százaléknál többet. (Maros megyében 0,6 százalékig jutottak Lezsák Sándor legjobb romániai tanítványai...) A Fidesz erdélyi szövetségi politikája totális kudarcot szenvedett.

A népszavazás előkészületei elhalványították ezt a kudarcot. Sőt, egyenesen úgy tetszett, és megvallom, vasárnap estig magam is úgy gondoltam, hogy az MSZP-s nem következményei eliminálják majd az új miniszterelnök politikai térnyerését, népszerűségének elképesztő növekedését. Teljesen hihető volt az is, hogy a nemzeti kérdés (újfent) korszerűtlen, kontraproduktív és ráadásul érzéketlen kezelése végképp elsöpri az utódpárti múlttól való eltávolodás lehetőségét. December 5-e után azonban mégis azt kell mondani, hogy Gyurcsány jobban ismerte országa népét, mint ellenfelei. Az igenek többsége ugyanis elenyésző a szavazástól távol maradottak 60 százalék fölötti arányához képest. A politikailag névtelenek tömegét, akik nem olvassák az egyre kevesebb példányban megjelenő politikai napilapokat, akik legfeljebb kereskedelmi tévéket néznek és kereskedelmi rádiókat hallgatnak, nem lehet elérni, "manipulálni" még a Hír TV-vel sem. Akárhányszor játszák le az István, a királyt kampánycsendben�

Gyurcsány ezek szerint tudta ezt. Az ő valóságismerete nem várt módon lett releváns. A miniszterelnök ezzel kiszabadult a kampány és az ellenzék szorításából, lélegzethez jutott: nemzeti ügyben ért el 2006-ig szóló, továbbjutást jelentő eredményt. Ám a miniszterelnök ne higgye, hogy a meccsen kívül a bajnokságot is megnyerte. A határon túli magyarok közjogi státusának áttekintése, újbóli - XXI. századi - meghatározása például most már megoldandó feladat. S nehogy azt gondolja Hiller István és Gyurcsány Ferenc, hogy ezek után az általuk képviseltnek gondolt, modern magyar baloldal prominenseiként nem kell új eszmei és gyakorlati viszonyt kialakítaniuk a kárpát-medencei magyar közösségekhez és azok szervezeteihez. Ha ezt nem teszik, akkor ennek az MSZP-s nemnek az maradhat a következménye, hogy a párt határon túli elfogadottsága továbbra is olyan lesz, mint Kádáré volt 1958 februárjában, amikor bárdolatlanul "a romániai magyar nemzetiségű dolgozókhoz" szólt egy marosvásárhelyi népgyűlésen.

Mindenesetre az MSZP számára új helyzet van: Bugár Béla, Kovács Miklós, Markó Béla és Kasza József már első nyilatkozataikban kinyilvánították: a magyar-magyar viszonyt visszavonhatatlan át kell rendezni.

Mindenesetre a Fidesz számára új helyzet van: a durva beavatkozás és a nemzeti kérdés kisajátításának politikája megbukott. Megbukott ottan, megbukott itten.<>Balázsi Tibor
A szerző publicista