Évente csaknem tízmillió forintjába kerül a BKV-nak a használaton kívüli, öszszesen több mint tizenhárom kilométer villamosvágány fenntartása. Felszedésük olcsóbb lenne - és egyszeri költség -, ha nem kötelezné fővárosi rendelet a szolgáltatót, hogy a sínek helyére jó minőségű, a meglévőnél eggyel magasabb rendű utat építsenek - tudtuk meg Kuzma Lászlótól, a BKV villamos-üzemigazgatóságának infrastruktúra-főmérnökétől. Bár a parlagon heverő vonalak többségén évtizedekkel ezelőtt csak ideiglenesen szüntették meg a forgalmat, sorsukról azóta sem döntöttek, állaguk megóvása csak viszi a pénzt. Az egyik ilyen a 36-os villamosé, amely Kőbányán közlekedett. Éppen tíz éve zárták le az 1186 méter hosszú szakaszt, de mivel a kerület vezetői remélik, hogy egyszer majd újraindítják a szerelvényeket, nem támogatják a sínek felszedését. Pedig az újraindítás sem lenne sokkal drágább, mint a kihasználatlan pálya fenntartása, bár az üzemeltetés már nem biztos, hogy megtérülne a korábban is viszonylag kis forgalmú szakaszon - állítja Kuzma.
Csak a pénzt viszik a holtvágányok
Hosszú évek óta vitáznak, s a mai napig nem született döntés a 44-es villamos újraindításáról. A Baross teret a XIV. kerületi Rákos-patakkal összekötő, valamivel több mint nyolc kilométeres vágányon csaknem kilenc éve nem jár villamos. A pálya fenntartása különösen költséges, a Thököly úti szakaszon ugyanis éppen a BKV járművei, a buszok rongálják a sínek alatti úgynevezett kis paneleket. A teljes hossz újjáépítése mostani árakon csaknem két és fél milliárd forint lenne, de a számítások szerint ennyibe kerülne felszedése és úttá alakítása is. Mivel a vonal sorsa máig nem dőlt el, a BKV további fenntartási költségekkel számol. A nagyrészt a sínen zajló közúti forgalom miatt a kilazuló paneleket gyakran kell javítani vagy cserélni. Az állandó karbantartást a lakók miatt sem lehet elhanyagolni, a megrongálódott pályán ugyanis elviselhetetlenül felerősödik a forgalom zaja. A főmérnök szerint a 44-es vonal helyreállítási vagy bontási költségét a 4-es metró építésével együtt kellene a fővárosnak rendeznie.
A 44-eshez hasonló sorsra jutott a közeli 67-es villamos is. A Baross tér és a XV. kerületi MÁV-telep közötti több mint másfél kilométeres szakaszon ingázó járatot 1997-ben állították le - ideiglenesen, nem közlekedéstechnikai, hanem műszaki okból: az erősen megrongálódott vágány újjáépítésére nincs pénze a BKV-nak, évek óta pótló buszokkal szállítja az utasokat.
Nyolc éve, 1996-ban szüntették meg a 29-es villamosjáratot, amely a BNV-hez szállította az utasokat a vásárok idején. A párhuzamosan közlekedő 100-as busz miatt a szerelvények kihasználatlanul ingáztak a csaknem másfél kilométernyi sínen. Innen már a felsővezeték egy darabját is ellopták, költséges és ésszerűtlen lenne újra beüzemelni a járatot.
A XV. kerületnek több szakaszán is húzódnak régóta kihasználatlan pályák, de egyelőre ezekhez sem nyúl a BKV. A síneket akkor szedik fel, amikor az önkormányzat felújítja az érintett útszakaszt.
Az elhasználódott, forgalmon kívüli villamos miatt évente legfeljebb húsz lakossági panasz érkezik az üzemigazgatósághoz. Többségük a zaj miatt ír levelet - vagy e-mailt -, de van, aki kártérítést követel a cégtől. Előfordul ugyanis, hogy a megsüllyedt villamossínekre hajtva megrongálódnak az autók. Az évente néhány esetet a BKV kivizsgálja, s minden indokolt követelést megtérít, készséggel vállalja a felelősséget. A kártérítés járművenként általában 20-50 ezer forint.
