Nem egyenruhák Remete Kriszta magánvarrónők készítette, kézzel varrott férfifelső részei, csak olyas egyöntetű viseletek. Aggályosan korhűnek tetszik, hiszen amikor a Magyar Színház bemutatta (1910. november 30.), katonai egyenruhákat tilos volt színre vinni az 1879. tc. 45. szakasza értelmében. Azt csak 1926 márciusában változtatta meg egy belügyminiszteri határozat. Éppen a Biró Lajos Sárga Liliomának felújítása alkalmából, mivel eljárás indult meg két színész ellen, akik katonaszerepükben őket meg nem illető rendjelek viselése miatt kihágást követtek el a másodfokú rendőri büntetőbíróság által.

Nem azért mondom ezt el, mintha feltételezném Remete Krisztináról, hogy a korhűség miatt varratta ilyenre az egyenruhákat. Noha Khell Zsolt a térben bonyolultan elnyúló nagyváradi kávéháza az elmúlt századfordulót aprólékosan létrehozza (az előtér gyári székei és kávéházi asztalai azonban egy kifosztott színházi bútortárra mutatnak rá).

Semmi sem távolibb Mohácsi János rendezőtől és a vele társszerzésben lévő testvéréről, Mohácsi Istvántól, mint hogy restaurálják Biró Lajosnak 96 éve 150-szer egymás után eljátszott színdarabját. Most a Nemzeti Színház új évadját a Sárga liliommal nyitotta meg, egyhetes premierhalasztással, hogy arról ne is szóljunk, miszerint a bemutató már májusban sem készült el. Amennyit késett az előadás, annyival hosszabb. Héttől háromnegyed tizenkettőig tartott a főpróba. És ha a gonddal kidolgozott előadás összerázódik az idők folyamán, eltart az majd fél egyig is.

Mohácsi & Mohácsi műfaji meghatározásul ködben égő bánatnak nevezi három zenés részben. Kovács Márton szerezte az előadás idegesítő háttérzeneként vagy színre hozott cigányzenekarral élőben előadott babiloni balkáni dzsesszmuzsikának és káprázatos improvizációknak ható, korszakokat és stílusokat egységben összekeverő kompozícióját, amit virtuózan játszik mindvégig Bárány Tamás/Götz József, Bodor "Teskó" Tibor, Csíkvár Gábor, Kovács Márton, a Karcsi cigány tragikomikus-tragikus-burleszk szerepét Kaposvárról vendégszínészként alakító Némedy Árpád, Rozs Tamás, Zságer-Varga Ákos.

Az eredeti darabhoz viszonyuló hűséget firtatva biztosíthatom az olvasót, hogy Biró darabjából betűhíven adja a Nemzeti Színház a címet. A Sárga liliomot tagadhatatlan Biró írta. 1913-1914-ben megfilmesítette a francia Vany Felix, a kolozsvári műteremben követve az eredeti szereposztást: Törzs Jenő, Vándory Gusztáv, Báthory Giza, Huszár Károly, Z. Molnár László, Sebestyén Géza, Latabár Árpád, a majdani filmrendező Kertész Mihály játszottak. (Epizódszerepet vállalt a színház igazgatója, Beöthy László.) Eltérés csak a női főszerepben volt. Gombaszögi Frida gázsikülönbözetek miatt nem játszotta el felvevőgép előtt is a női főszerepet. Helyette Nagy Terus, a Nemzeti későbbi tagja játszott, aki hozzáment Mann Kálmánhoz, s visszavonult a színpadtól. (Nem színháztörténeti jártasságomat mutogatom. Mann méltóságos aszszonnyal egy házban laktunk a Tisza Kálmán téren, és amikor 1944-ben takarodnunk kellett, a jóságos volt színésznő vállalta magára díványpárnákba rejtett schlagenwaldi porcelánszervizünk megmentését. Tudom: magánügy. Mégis leírom.) 1928-ban azután Alexander Korda rendezte filmre Yellow Lilly címmel (a forgatókönyvet Biró darabjából Garrett Graham írta) Peredy Juditot - akit a Nemzetiben Bognár Anna játszik igen kifejező tekintettel - Billie Dove alakította, a Nagyherceget - a pénteken bemutatott előadásban hisztérikusan, elkényeztetett, szadista kis görcsként, rémületet gerjesztve maga körül, mégis kedvesen Hevér Gábor játssza - Korda Clive Brookra osztotta. Megemlítendő, hogy a magyar Huszár Pufy Károly volt, a polgármester és dr Peredy Jenőt az ukrán emigráns Nicholas Soussanin játszotta a filmen.

Abban a színdarabban, amelyet a Nemzeti játszik, két szót feltétlenül Biró Lajos írt. Ez a két szó: Sárga liliom.

A többiért nem kezeskedem. Van benne tücsök és bogár, hetet és havat összehordtak a szövegkönyvben, ahogyan

az Mohácsiéknál lenni szokott. Vannak benne használt operettviccek, slágerbemondások intarziája váltakozik igazi elmésségekkel.

Vendégszövegek. Dadaista blődlik. Szupernaturalista petyegtetett mondattöredékek. Ritmusos visszakérdezések.

A szöveg fegyelmezetlenül túlírt. Hiányzik belőle minden dramaturgiai ésszerűség. Éles kontrasztot képviselnek szaggatott abszurditásai a rendezés aprólékos kisrealizmusával. Valóságfölötti játékot kapunk vaskosan realista részletekkel. Hollósi Frigyes zsidó kávésa, két buzgó pincérével (Koleszár Bazil Péter és Ficzere Béla) kényelmesen részletező naturalista játéka mellett Tóth Richárd koreográfiájára a vasúti tömegszerencsétlenség rivaldához kihordott tetemei zombikként fölkelnek, és arctalanul bezacskózott fejjel kísértettáncot járnak. Köröttük a kórházi személyzet úgy száguldozik műtőskocsikkal, hordágyakkal, mintha a Vészhelyzet egészségügyi szappanoperájából sürögnének. A teljes második felvonást végigüli a szín közepén egy padon a szemöldökzizzenés nélkül várakozó Lázár Kati. A függöny lemenetele előtt elmegy mellette egy műtős. Visszafordul, mellékesen közli: elmehet, a lánya meghalt. Lázár arcára csapja két kezét. Erre a morbid viccre fut le a kortina. A II. felvonás csupa túlhabzó tréfa, gazdag gátlástalansággal fölrakott, csiszolt bohózati helyzet. Ellenállhatatlan komikumuk a Marx fivérek abszurd bohócságaira emlékeztet.

Hevér főhercegségének jelentőségét és súlyát kísérői adják meg: Kaszás Attila Thurzó Sándor főhadnagya, a kaposvári Kocsis Pál villogó tekintetű Hessen Frigyes bárója, Mertz Tibor vértől elájuló Illésházy István grófja, Stohl András statisztaként háttal színre lopakodó, majd teljes belső készenléttel résztvevő Basarczy András hadnagya, Schmied Zoltán Koblinger Lajos hadnagya és Bajomi Nagy György pösze papja, Trokán Péter snájdig Katolnay ezredese. Kaszás állatidomárként szemmel tartja fékezhetetlen főhercegét. Higgadt ápoló, méltóságteli hopmester, korhely cimbora, felelős nevelő. A katonacsapat szemsarokból lesett főhercege nézésüktől lesz korhely Habsburg. Szilajok, ha őrzöttjük úgy kívánja. Lezárják arcukat, ha kínos a helyzet. Néha személy szerint megbolondulnak az italtól, a feszültségtől. A második felvonás kórházi képében Jancsó Szegénylegények-jéből fekete köpönyeges pandúrokként kerengenek. A harmadik felvonásban suttyomban boldogok, hogy megszabadulnak ápoltjuktól. Játékuk nem poentírozottan kitett. Inkább színészi rejtjeleket alkalmaznak, mintha mellékesen cselekednének.

Ez persze Mohácsi realista színészvezetésének dicsérete is.

Gazsó György dr. Peredy Jenő, a becsület bajnokának megmaradni akaró, végül megzsarolható és megvehető orvosa egyensúlyoz Biró Lajos és a két Mohácsi között. A városi urakat a finom Blaskó Péter, a buzgó Papp Zoltán, Felhőfi Kiss László, Róbert Gábor adják. Kulka ügyvédjének az a finom színészi leleménye megragadó, hogy miután udvarlásra készül, s aznap kétszer is megborotválkozott, ajka fölött parányi cigarettapapirossal állította meg vérzését. Jó Csankó Zoltán főispánja, a régen látott Varsa Mátyás polgármestere. Virtuóz vígjátéki színész a poénokat halálos komolysággal mondó Sinkó László, a többieknél okosabb, nagy belső súlyú rendőrfőnökként. Schell Judit mint helyi primadonna tudja a magakelletés, a dísznőség és a színházi modorosság minden gúnyos színét-fonákját. Énekel-táncol. Vetkőztetési jelenete az előadás egyik legfeszültebbje. Andai Kati kitűnik kasszírnőként. Szalay Marianna úgy játszik, mintha állandóan eltartaná kényeskedően a kisujját. Major Melindának van egy szép hányási jelenete az első felvonásban. Aggályosan tisztogatja magát szalvétával. A másodikban azonban túlhányja őt Schmied Zoltán hadnagya, aki begipszelt lábbal rosszul lesz a nyílt színen dadaista megbotránkoztatású tréfákkal megoperált főhercegtől. Észrevehető Horváth Ákos orvosa és Várkonyi Eszter ápolónője.

Biró azt írta: "Nem tudod te azt, hogy Magyarországon nincsenek tragédiák? Itt nincsenek vallási rajongók és nincsenek tragikus hősök. Itt az emberek elmennek a szuronyig, de mikor a szurony hegye a mellükön van, akkor visszafordulnak." Ezt mondja el Mohácsi előadása mai nyelven. Hozzátennék még egy idézetet - a Hit, illuziók nélkül című emlékiratból - Károlyi Mihálytól, akinek Biró külügyi államtitkára volt: "A magyaroknak megvan az a varázslatos képességük, hogy komoly dolgokból operettet tudnak csinálni."

Ezután Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára átadja a Szép Ernő-díjakat Térey Jánosnak, a legígéretesebb fiatal drámaírónak, akiről Háy János szól; Spiró Györgynek eddigi drámaírói munkásságáért, róla Hamvai Kornél tart laudációt; és Sütő Andrásnak drámaírói életművéért, akinek munkásságát Hubay Miklós méltatja. A Színházi Dramaturgok Céhének díját az elmúlt évad legjobb magyar drámájáért Háy Jánosnak adja át Lőkös Ildikó és Radnai Annamária A Senák című művéért. Végül Háy János válogat Térey János verseiből, illetve Térey Háyéiből. A verseket Hegedűs D. Géza mondja el. A Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar dráma napjára időzítette a gondozásában tizenhét nyelven megjelentetett Hymnus és Szózat című többnyelvű CD-bemutatóját. A negyedszázados jubileumát ünneplő Budapesti Művelődési Központban Korunk kulturális kihívásai címmel rendeznek kerekasztal-konferenciát. Az Örkény István Színház - a volt Madách Kamara - első programján Nézzünk bizakodva a jövőbe címmel tiszteleg a teátrum névadójának műveiből összeállított műsorral a szerző munkássága előtt a magyar dráma napján. A Duna Televízió műsorán Örkény István Macskajáték című darabját tekinthetik meg a nézők a Pécsi Harmadik Színház előadásában. Az Aranytíz Művelődési Központban (Budapest, V. kerület, Arany János u. 10.) 11 órakor tartják a Drámaírói Kerekasztal ünnepi ülését, melyen részt vesz Hiller István kulturális miniszter, délután pedig kortárs drámabörze keretében azokról az új magyar darabokról lesz szó, amelyeket a közeljövőben mutatnak be.

Amennyit késett az elõadás, annyival hosszabb