Mint emlékezetes, a független szakértői testület tagjait a miniszterelnök kérte fel májusban, a lokátorállomás telepítésében érintett honvédelmi, igazságügyi, környezetvédelmi és külügyi tárca vezetőinek ajánlása alapján. A bizottság június közepén alakult meg, s megbízást adott annak a tanulmánynak az elkészítésére, amely a műszaki, a természetvédelmi és a pénzügyi szempontok alapján megkísérli rangsorolni a lehetséges helyszíneket. A testület a honvédelmi tárca terveiben szereplő Zengő mellett a Tenkes, illetve a Hármas-hegy esetét vizsgálta (mindkét helyszínen működik már valamilyen, részben hasonló rendeltetésű berendezés, van kiépített út, és a területek nem állnak természetvédelmi oltalom alatt).

A kiszivárgott információk szerint a tanulmány első helyen a Tenkes beépítését javasolja. Ugyanakkor már ennek a hivatalosan még fel sem vetődött helyszínnek is vannak ellenzői, elsősorban amiatt, hogy Harkány, Siklós és Villány túlságosan közel (néhány kilométeres körzetben) van, és a Tenkesre a zengőinél jóval magasabb radartornyot kellene építeni.

Lapunk értesülése szerint a katonai szempontból radarépítésre legalkalmasabbnak a Zengőt tartó honvédelmi tárca számára elfogadható kompromisszum lehet a közeli Hármas-hegy, bár ez jelentős többletkiadásokkal jár. A csúcs ugyanis 80 méterrel alacsonyabb a Zengőnél, amely így korlátozza is a radar hatókörét. Az eredeti terv éppen azért választotta a Zengőt, mert innen egyetlen lokátorral megoldható a légtérellenőrzés. A Hármas-hegyen viszont egy 200-250 méter magas - a Zengő felett is átlátó - tornyot kellene építeni, amely nemcsak a látványba rontana, felhúzása statikailag is bizonytalan. A másik megoldás, ha a nagy teljesítményű lokátor mellé besegítenek úgynevezett réskitöltő radarok. Ezért vélhetően meg kell tartani egy olyan lokátort, amelyet bezárhattak volna, ha a Zengőn épül az új állomás. Emellett szükség lesz egy mobil radar századra is. Ezek működtetése évente több százmillió forint plusz- költséget jelent. Ráadásul az eszközöket néhány éven belül korszerűsíteni is kell. A honvédelmi tárca azonban a többletkiadások ellenére kompromisszumkész lehet. A magyarországi nagy teljesítményű radarrendszer kiépítését a NATO finanszírozza, ám a munkákat be kell fejezni 2006 végéig. A Zengő körüli csata miatt a beruházás veszélybe került. Amennyiben új helyszín lesz, a határidő akkor is szoros, hiszen be kell szerezni az engedélyeket, és a szövetséggel is el kell fogadtatni a helyszínmódosítást. A NATO eredetileg 23,5 milliárddal támogatja a projektet, ez veszhet el, ha a szövetség nem járul hozzá a Zengő kiváltásához.

Magyar részről a végleges döntést a kormány hozza meg, a tárcaközi bizottság ajánlata alapján.

Munkatársainktól