Az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, a parlamenti pártoknál pedig a vonatkozó kormányrendelet módosítását kezdeményezi Jenei Ferencné logopédus, aki azt szeretné elérni: nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is kaphassák meg diplomájukat azok a fiatalok, akik gyermekkori, javarészt kezeletlen diszlexiájuk, illetve diszgráfiájuk maradványtünetei miatt ma képtelenek elsajátítani egy idegen nyelvet. Felmérések hiányában nem lehet tudni, hányan járnak hasonló cipőben, de egy nyíregyházi fiatalember esete nevesítve is az ombudsman elé került. Az Oktatási Minisztérium szakértője évente két-három ilyen üggyel találkozik.

A 27 éves fiatalember egy buktatókkal teli iskolai karrier végén, végzős főiskolásként szembesült azzal, hogy gondjai alighanem egyetlen okra vezethetők viszsza: gyerekként minden bizonnyal diszlexiás és diszgráfiás volt, de a betegséget korábban senki sem diagnosztizálta, így arra sem volt lehetőség, hogy időben kezeljék. Jenei Ferencné szerint ezen nem is lehet meglepődni, hiszen a férfi egy tiszántúli kisvárosban, munkáscsaládban nőtt föl, és a nyolcvanas években, amikor általános iskolába járt, még alig lehetett hallani az írás és olvasás zavarairól.

Mindazok a tünetek persze, amelyekkel akkoriban szembesült, ma már egyenes utat jelentenének a logopédus rendelőjébe. Későn kezdett beszélni, az iskolában meggyűlt a baja az olvasással, a helyesírással és a nyelvtannal, ötödikes korában pedig, amikor orosz nyelvi tagozatba került, hamarosan visszaküldték a normál tantervű osztályba, mert világossá vált, hogy képtelen lépést tartani a többiekkel. Új helyén azonban elevickélt: a tanárok megértők voltak, ő pedig rájött, ha bemagolja a fordításokat, az úgy tűnhet, mintha értené, mit olvas. Pedig erre esélye sem volt: a cirill ábécé használata és a saját nyelvtani bizonytalansága alkalmatlanná tette az orosz nyelv iskolai elsajátítására.

Ezután szakközépiskola következett, ott nem kellett oroszból érettségiznie. A nyelvtanulási gondok azonban tovább kísérték: beiratkozott az egészségügyi szakközépiskolába, de a latin miatt kénytelen volt abbahagyni; legközelebb, egy felnőtt szakápolói tanfolyamon pedig az angollal gyűlt meg a baja. A vizsgán átcsusszant ugyan, de a tanárok figyelmeztették, hogy "nincs nyelvérzéke", próbálkozzék valami más nyelvvel. Végül a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karára kezdett el járni, ahol levelező hallgatóként egészségügyi ügyvitelszervezőnek tanult. A szakot elvégezte, az államvizsgát tavaly télen letette - diplomát azonban nem kaphat, mert a főiskola által előírt angol nyelvvizsgát nem képes megszerezni. Mint mondja, éveken át vett magánórákat, gyakorlatilag minden módszerrel próbálkozott már. Tanárai egyben egyetértettek: sosem fog megtanulni angolul.

A törvény természetesen ilyen esetekre is ad útmutatót. Az Oktatási Minisztérium 2002-ben szabályozta először részletesen, milyen lehetőségeik vannak a fogyatékossággal élő - köztük a diszlexiás, illetve diszgráfiás - hallgatóknak. Akit a közoktatás ideje alatt szakértői vélemény alapján egyes tantárgyak, tananyagrészek alól felmentettek, azt az érettségin, felvételin és a felsőoktatásban is megilleti ez a kedvezmény. Tehát, ha nem kellett nyelvi érettségit tennie, a felsőoktatásban is automatikusan mentesül a nyelvvizsga-kötelezettség alól. Később diagnosztizált fogyatékosság esetén az egyes intézmények saját hatáskörben intézkedhetnek a vizsgák menetéről; a diszlexiások például részben vagy - "nagyon indokolt esetben" - egészen felmentést kaphatnak a nyelvvizsga követelményeinek teljesítése alól, és a vizsgáztatás során is élvezhetnek kedvezményeket. Mindehhez természetesen igazolniuk kell, hogy esetükben valóban fennáll a diszlexia, illetve diszgráfia kórképe.

Az elmúlt fél évben a nyíregyházi fiatalember csinos kis paksamétát gyűjtött össze szakvéleményekből. Logopédus igazolta, hogy fellelhetők nála a diszlexia és a diszgráfia maradványtünetei, és ez a részképességzavar az idegen nyelv tanulását jelentősen akadályozza. Igazságügyi gyógypedagógus-pszichológus szakértő jutott arra a következtetésre, hogy "sajátos képességprofilja miatt az idegen nyelv megfelelő szintű elsajátítására nem képes", ezért javasolta, hogy a nyelvvizsga minden része alól mentsék föl. Mindezek után a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán működő, úgynevezett "fogyatékossággal élő hallgatók ügyeinek kari bizottsága" július 2-án úgy határozott, méltányosságból mentesíti őt az írásbeli nyelvvizsga letétele alól. A diploma kiadását csak a szóbeli vizsgát igazoló papír bemutatásához kötik�

- Akadnak hasonló esetek, de nem sok - mondja az Oktatási Minisztérium szakértője, aki évente két-három ilyen üggyel találkozik. A praxisában volt már reménybeli orvos és vendéglátós is, akinek a nyelvvizsgapapír miatt került veszélybe a diplomája. A szakértő úgy véli: a nyíregyházi eset sajnálatos ugyan, de szerinte több alkalom is kínálkozott volna korábban, amikor közbe lehetett volna lépni. A fiatalembert már a nyolcvanas években elvihették volna a szülei a nevelési tanácsadóba, ahol fölismerhették volna a betegséget. A felsőoktatásba belépve is számolnia kellett volna azzal, hogy nyelvvizsga nélkül nem kaphat diplomát, ezért korábban el kellett volna kezdenie a helyzet tisztázását. A szakértő egyébként úgy látja: egyes felsőoktatási szakokon (például külkereskedelmi) a teljes felmentés a diplomát értéktelenítené el, ilyen esetben egy könnyített szóbelit mindenképpen le kellene tenni.

Jenei Ferencné az ombudsmannak írott beadványában nemcsak azt kéri, hogy az országgyűlési biztos vizsgálja meg, országszerte hány diszlexiás nem juthat hozzá a diplomájához, és kezdeményezze a vonatkozó rendelet módosítását, hanem azt is indítványozza: rendeljenek el országos szűrővizsgálatot az olvasási-írási nehézségekkel küszködők mielőbbi kiszűrésére. Az Oktatási Minisztérium szakértője viszont úgy látja, ma már egyre szorosabb hálót fon a közoktatás az ilyen problémákkal küzdők köré. Az óvodában vagy az iskolaérettségi vizsgálaton, de legkésőbb az első iskolás években megtalálják, és gyógyítani kezdik őket. Így már ezzel a "háttérrel" együtt jutnak el az érettségiig és a felvételiig: ha alkalmatlanok a nyelvtanulásra, akkor eleve jogosultak a felmentésre vagy a könnyített vizsgára.

Tény azonban, hogy a nyíregyházi fiatalemberről 26 éven át senki sem mutatta ki, hogy diszlexiás és diszgráfiás. Most, 27 éves korában viszont már papírja van róla. Mintegy félkilónyi. De hogy diplomája is lesz-e valaha, azt egyelőre megtippelni sem lehet.

Nem könnyû kezdet