A szoftverszabadalom-svindli

Az Európai Unióban ezentúl szabadalmaztathatók a szoftverek - vagy nem, a döntést minősített többséggel hozta meg a Miniszterek Tanácsa - vagy nem volt meg a szükséges többség, Magyarország támogatta a javaslatot - vagy ellenezte, esetleg tartózkodott. A híradások alapján nagyjából ennyi "tudható" arról a május 18-i döntésről, amelyet azóta sem volt képes értelmezni a számítógépes szakma - és nemcsak Magyarországon. A történetnek folytatása is lesz: a végleges döntést néhány hónap múlva hozza meg a tanács - reméljük nem úgy, ahogy az előzőt.

A jelenlegi európai (és a hatályos magyar) szabályozás szerint nem adható szabadalom a számítógépi programokra, "amennyiben a szabadalmat rájuk kizárólag ebben a minőségükben igénylik". Az Európai Szabadalmi Hivatal ennek ellenére már több mint 30 ezer számítógépes találmányra engedélyezett szabadalmat. A szabadalmazhatóság pontos feltételei eddig (is) tisztázatlanok voltak, s ezen a helyzeten kívánt változtatni a készülő irányelv. Mindeközben az USA-ban gond nélkül lehet szoftvereket szabadalmaztatni, s Amerika ebben az ügyben is igyekszik nyomást gyakorolni Európára az ottani szabályok átvétele érdekében.

Az EU-tagállamoknak a kérdésben nincs egyértelmű és egységes véleményük. Néhányan (például Dánia és Hollandia) egyértelműen ellenzik a szoftverek szabadalmaztathatóságát, Írország támogatja, a többség pedig úgy tesz, mintha nem is értené, hogy mi a vita lényege (vagy valóban nem is érti).

Az ügy egyik kulcsszereplője Írország. Az írek nem véletlenül értenek egyet az amerikai állásponttal: sajátos adórendszerük miatt náluk székelnek a világ nagy amerikai szoftvercégeinek európai központjai. Vagyis az európai szoftverpiac profitjának nagy része után az ír államkaszába folyik be az adó, ami jelentősen hozzájárult az ír gazdasági csoda megalapozásához. Így aztán ami jó a szoftveróriásoknak, az jó Írországnak is. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy pillanatnyilag a tanácsban Írország elnököl, máris közelebb jutottunk a rejtély megoldásához.

Az EU versenyképességi tanácsa (ez ugyanolyan szintű testület, mint például az agrár- vagy a külügyminisztereké, csak nem annyira egyértelmű, hogy melyik országot ki képviseli benne) május 18-án tárgyalt a szoftverszabadalmakról, az Európai Parlament módosító javaslatait elvetve, ír előterjesztésre, s - mint már említettük - ír elnöklettel. Mint utóbb közzétették, minősített többséggel támogatták a szoftverek egy részének szabadalmaztathatóságára vonatkozó javaslatot - ezen a ponton azonban bár több a bizonytalan, mint a biztos momentum. Tudjuk, hogy Dánia képviselője hangot adott ellenérzéseinek, ám őt - a hangfelvételek tanúsága szerint - az ír elnök kifigurázta, úgy is mondhatnánk: nevetségessé tette a többiek előtt, így az utána szólók már kétszer is meggondolták, hogy mit mondjanak. Lengyelország állítólag ennek ellenére nemmel szavazott, a magyar képviselő szavazata viszont nem azonosítható a hangfelvételről. Ez azért fontos, mert amennyiben Dánia, Lengyelország, Hollandia és Magyarország is nemet mondott, akkor biztosan nem volt egyhangú a szavazás, és a minősített többség is kérdéses. A magyar képviselőnek (Gottfried Péternek, a külügyi tárca integrációs államtitkárának) mandátumát nem ismerjük, az viszont biztos, hogy mind a Miniszterelnöki Hivataltól, mind pedig az informatikai tárcától olyan felkészítőt kapott, amely szerint Magyarország számára a javaslat elutasítása előnyös ("Az uniós szoftverszabadalmi vitában Magyarországnak gazdasági érdeke, hogy a szoftverek és logikai ötletek ne, vagy csak nagyon körültekintő módon kerüljenek szabadalmaztatásra. Minden jogdíjfizetést igénylő lépés hátrányosan hat a fejlődő országokra, és megnehezíti gazdasági felzárkózásukat."), így aligha szavazhatott igennel.

Tény, hogy az elfogadott szöveg szerint a szabadalmi jognak továbbra sem tárgya a szoftver "lelke", vagyis a forráskód, ugyanakkor a szoftverötletekre vonatkozó szabadalmak benyújtását lehetővé teszi a javaslat. Ez viszont szakértők szerint a nagy szoftveróriásokat juttatja behozhatatlan előnyhöz: azokat a cégeket, amelyeknek jelentős szoftverszabadalom-portfóliójuk van. Egy szoftver sosem egyetlen ötletet tartalmaz, hanem ötletek füzéreit, s lehetetlen úgy újat alkotni, hogy közben ne használnánk fel mások részmegoldásait. Ha ezentúl egy kis szoftvercég előáll egy zseniálisan új programmal, biztos lesz valaki a szoftverpiacot uraló öt-hat világcég közül, aki bebizonyítja, hogy az említett programban az ő - jelentéktelen, de levédett - ötletei is benne vannak (ehhez az kell, hogy legyen pénz sok apró szoftverötlet levédetésére). Ráadásul a szabadalmi jog biztosítása és érvényesítése jóval drágább, mint a szoftvereknek - az érvényes európai szabályozás szerint - eddig is elegendő védelmet nyújtó szerzői jog, ami megint csak a gazdagabbaknak kedvez.

Apró reménysugár, hogy a kérdésről a tanács még egyszer szavaz majd, sőt a végső változatról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell. Márpedig a képviselők - pártállástól függetlenül - talán nehezebben tesznek magukévá egy olyan szabályozást, ami tömegesen hozza lehetetlen helyzetbe az informatikai piac európai kis- és középvállalkozásait.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.