Tunéziát, Szíriát, Irakot megjárt fúrómesterek dolgoznak a Bér fölé magasodó dombon. A fúróbrigádok tizenkét órás műszakban váltják egymást. Folyamatosan dolgoznak a hétvégeken is, addig nincs megállás, amíg el nem érik a tervezett mélységet. Ha minden jól megy, 30-40 nap alatt jutnak el másfél kilométer mélyre. Az első métereken még könnyedén haladtak, ám az igazi erőpróba még előttük áll, ugyanis több száz méter vastag andezitrétegen kell áthatolniuk. Míg egy félórányi sétára a fúrótoronytól az íves bazaltömlés szemet gyönyörködtető látványosság, nekik a föld mélyében ugyanez az anyag szívós ellenfél.

A 456 lakosú nógrádi településen érdeklődéssel, várakozással figyelik az eseményeket. Annyit máris kapott a Moltól Bér, hogy megépült az a falut elkerülő út, amelynek vázlatos tervei - pénz híján - tíz éven át a polgármesteri hivatal fiókjában porosodtak. Most, hogy a nehézgépjárművek ne tegyék tönkre a falu útjait, inkább építtetett egy újat az olajtársaság. Úgy számoltak, megéri, hiszen két évvel ezelőtt a Geofizikai Kutatóintézet munkatársai keresztül-kasul átvizsgálták a környéket. Szénhidrogén után kutattak hat hónapon át. Akkor tizenegy nyomvonal mentén háromszáz helyen 97 méterre lefúrtak, s abban a mélységben robbantásokat hajtottak végre. A szeizmikus hullámok mérésekor megbizonyosodtak arról, amiről száz évvel ezelőtt a híres geológusnak, Lóczy Lajosnak (akinek egyébként Bükkszék is köszönheti a gyógyvizű strandját) csak sejtései voltak. Miután Kanadából megérkezett a mérések kiértékelése, a Mol szakemberei úgy döntöttek, a Cserhátban is elindítják az első mélyfúrásokat.

Bér környékén több területet is alkalmasnak találtak a fúrótorony felállítására. Ezek közül az első, ahol a hétvégén a munkák elkezdődtek, Radván Pál tulajdona. Üdvözölnénk, mint leendő olajmágnást, ám ő elhárítja ezt, hiszen nem Amerikában vagyunk. Nálunk a föld kincse az államot illeti meg, s nem azt, akié a terület. Övé legfeljebb a kisajátításért kapható kevéske forint, legrosszabb esetben a "zöldkár" címen kapható öszszeg, ami tényleg méltánytalanul kevés.

A falu viszont jól járhat a kőolajkutatással - vélekedik a polgármester, Maczó László. Szurkol a sikerért, de nem titkolja, hogy legjobban annak örülne, ha nem fekete, hanem szép áttetsző színű lenne az a folyadék, ami majd felszínre tör. Ásványvíz, gyógyvíz egyaránt jól jönne Bérnek. Befektetőt hozna a faluba, amely eddig a háborítatlan természettel már sok üdülőtelek-tulajdonost vonzott ide. Most pedig a település lakosainak munkát, lehetőséget is felszínre hozhatnak a mélyből. Esély mindkettőre van. A hazai kőolajkutatásra nyilván élénkítően hat, ha Béren szénhidrogént találnak. Geológusok korszakos jelentőségűnek tartják a Cserhát kemény páncéljának áttörését. Ők most az "indián földek" feltérképezésének lázát élik. Nyár végére talán eldől, kiknek is válnak valóra a reményei.