Kékoportó vagy portugizi?

Portugália egyre hevesebben tiltakozik amiatt, hogy Magyarországon kékoportót palackoznak. Hazánk 1993-ban vállalta, hogy ilyen néven a magyar gazdák nem forgalmaznak bort. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az oportótermelők készülnek-e a névváltásra.

Magyarország 75 000 hektárnyi szőlőterületének másfél százalékán termelnek oportót. Egerben, Szekszárdon és Villányban több mint 200 éve szüretelnek oportót, s több hazai borvidéken is népszerű ez a gyümölcsillatú és ízű, elegáns vörösbor.

A földművelési tárca tanácsosa, Harcz Zoltán elmondta: Magyarország és az Európai Unió 1993. novemberében aláírta a bormegnevezések kölcsönös védelméről szóló megállapodást, ennek értelmében az oportó fajtanév Portugálián kívül sehol sem használható. Az oportó megnevezés ugyanis maghatározott termőhelyre - Portóra - utal. Az oportó el-nevezés tilalmáról szóló törvényt 1994-ben hirdették ki, ennek hatására a hazai termelők általában kékoportóra keresztelték az oportót. Csakhogy Portugália ezt az elnevezést is elfogadhatatlannak tartja, mivel a kékoportó szóból is jól kivehető a portugál város neve, ezért a dél-európai állam az EU-nál tiltakozott a magyar gyakorlat ellen. A protestálás ez elmúlt években felerősödött, s várható, hogy miután tagja lettünk az uniónak, a portugálok is türelmetlenebbek lesznek, ha továbbra is feltűnnek a kékoportó címkéjű magyar borok. Amennyiben el akarjuk kerülni az ebből eredő nemzetközi konfliktust, akkor az oportótermelők kénytelenek lesznek áttérni a blauer portugieser, a modry portugal vagy a portugais bleu elnevezésre.

Jelenleg a fenti címkékkel alig találunk bort üzleteinkben, kékoportóból viszont nincs hiány. Megkérdeztük néhány bortermelőt arról, hogy mit tudnak a névhasználati tilalomról, és terveznek-e névváltoztatást.

Szekszárd határában 15-20 hektáron termelnek a szőlősgazdák kékoportót. Mészáros Pál, a szekszárdi hegyközség elnöke elmondta, hogy a borvidék legnagyobb - két és fél hektáros - oportótermő birtoka az ő tulajdonában van. Hozzátette: egy éve értesültek arról, hogy új márkanéven kell forgalmazni ezt a borfajtát, ám hegyközségi szinten még nem született ajánlás arról, hogy mit írjanak a szekszárdi kékoportók címkéjére.

Dula Bence, egri hegybíró úgy tudja, hogy kékoportó címkével továbbra is lehet vörösbort forgalmazni. Hasonlóan vélekednek számos borvidék termelői is.

A kétezer hektáros villányi borvidék területének 20 százalékáról szüretelnek oportót, az ebből készült ital a vidék egyik zászlósbora. Itt rendkívüli tisztelet övezi ezt a bort, jellemző, hogy a város legnagyobb étterme is az Oportó nevet viseli. A portugálok tiltakozása nyomán több mint tíz éve Villányban kékoportó néven címkézik ezt a borfajtát. Az egyik villányi sztárborász, Polgár Zoltán már rég beletörődött abba, hogy a kékoportó név sem használható, ezért ő 1991 óta portugieser névvel címkézi palackjait.

A többi villányi gazda nem követte Polgár példáját. Főképp azért nem, mert attól tartottak, hogy a borfogyasztóknak a portugieser fajtanév nem sokat mond. Bock József és Gere Attila - akik akárcsak Polgár, kiérdemelték már az Év borásza elismerést - korábban használták a portugieser elnevezést, ám az utóbbi években újra kékoportó néven palackozzák oportójukat. A villányi gazdák elitje tudja, hogy így sem forgalmazható az oportó, ezért pár éven belül valamennyien tervezik a névváltoztatást. A villányi borvidéken száz hektár szőlővel rendelkező, s ugyancsak különleges minőségű borokat palackozó Vylyan Pincészet jelenleg nagyobb betűvel írja fel a címkére a kékoportó és kisebbel a portugieser szót. Jövőre a két fajtanevet egyforma betűnagysággal nyomják a címkére, aztán 2006-tól a portugieser szó lesz nagyobb betűkkel szedve. Ez a taktika azt a célt szolgálja, hogy az oportókedvelők ne riadjanak el a portugieser szó láttán, hanem fokozatosan tanulják meg az új elnevezést.

Mellesleg: Villányban - régen - már használták a portugieser elnevezést az oportóra, igaz, kicsit ferdítve: a villányi svábok "portugizinek" becézték ezt a borfajtát.

A hazai oportótermelők - derült ki tudósítóink jelentéseiből - el akarják húzni a névváltozást, ameddig csak lehet. Harcz Zoltán állítja, hogy a földművelési minisztérium megfelelően tájékoztatta a gazdákat a névváltozás kényszeréről, ám a tárcának nincs semmiféle eszköze arra, hogy a folyamatot felgyorsítsa. Hogy milyen hátrányokkal, uniós retorziókkal járhat a magyar bortermelők számára Portugália tiltakozása, azt még csak találgatják a szakemberek. A kékoportó névhez ragaszkodó borászok bevallják: retorzióktól nem nagyon tartanak, mert látják, hogy a Tokaji név használatával kapcsolatos főképpen dél-európai problémák tekintetében is milyen lassan őrölnek az EU malmai.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.