A bélrendszert károsító "Crohn"

A gyulladásos bélbetegségek két fő csoportja közül közismertebb a fekélyes vastagbélgyulladás (kolitisz ulceróza). Vélhetően kevesen hallottak viszont a másik kórcsoportról, a - számos jelzővel illethető - Crohn-betegségről, amit talán legtalálóbb "ragaszkodónak" nevezni. Egyrészt azért, mert ha egyszer megtámadta a szervezetet, akkor nem tágul onnan - bár remélhetőleg a jövőben egyre inkább rákényszerül majd erre. Másrészt meg azért, mert ragaszkodik titkaihoz, az orvostudománynak nehezen adja ki azokat. A Crohn-betegség-ről a Semmelweis Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáján tájékozódtunk.

A bevezetőből sokan rájöhettek, hogy ezúttal is egy olyan krónikus betegségről van szó, melynek kiváltó okait pontosan még nem ismerjük, így teljes gyógyítása sem lehetséges. Mégis, mit tudhatunk róla s mit tehetnek ma ellene az orvosok?

A Crohn-betegség leginkább a vékonybél utolsó szakaszán jelentkezik, közvetlenül a vastagbél beszájazása előtt, de az egész emésztőrendszerre kihathat - vagyis a szájtól a végbélig mindenhol előfordulhat (gyerekeknél például akár ajakgyulladás formáját öltheti). S mivel gyulladásos betegség, ezért a bél valamennyi rétegét érintheti, nemcsak a nyálkahártyát, hanem beterjedhet a bélfalba, ahol aztán sipolyjáratokat alakíthat ki. Sőt, úgynevezett granulomákat, azaz szövetszaporulatokat is létrehozhat, amelyeket át- meg átszőnek az említett gennyedző, váladékozó sipolyjáratok.

A megjelenés helye, formája

A ritkábban szövet közötti bélgyulladásként (intersticiális enteritisz) emlegetett betegség a bélből indul ki, de nem áll meg az emésztőrendszernél. Jellegzetessége ugyanis, hogy az egész szervezetben továbbterjedhet, bár ezt a "szabályt" szerencsére nem mindig tartja be. Ám gyulladásba jöhetnek akár a szem szivárványhártyája és erei is. Gócos gyulladásos reakciók alakulhatnak ki a bőrön, fekélyes tünetek a lábon. Megtámadhatja a májat, amelynek következményei lehetnek: krónikus májgyulladásos formák, májelzsírosodás, a kis epeutak hámjának megvastagodása, speciális epeúti gyulladás, epekőképződés. Károsodhat a vese, gyakori a vesekőképződés, ennek nyomán húgyúti fertőzés, csökkent vizeletmennyiség alakulhat ki. A fokozott kálcium-kiválasztás miatt - már fiatalabb korban is - csontritkulás következhet be. Megjelenhet az ízületi gyulladás is, főleg a nagyízületek (térd, gerinc) panaszaként, foglalja össze a Crohn-betegség lényegét dr. Tulassay Zsolt klinikaigazgató.

Eredet

Számos feltételezés felvetődött már a betegség eredetének kutatásakor, de egyelőre úgy fogalmazhatunk, az okok között több tényező is szóba jöhet.

A legrégebbi időktől kezdve (máig) gyanakodtak valamiféle bakteriális, vírusos vagy parazitás fertőzésre. Főleg egyes - például juhokban, baromfiakban tenyésző - miko-baktériumok kerültek a figyelem középpontjába. Ezért aztán, mint dr. Zágoni Tamás adjunktus mondja, egyes kutatók óva intenek a csirkecsontok ropogtatásától. Mindenesetre meggyőző bizonyíték nincs, ám valószínűleg - a környezeti hatások, az életmód, a táplálkozás valamelyest közrejátszhat a betegség kialakulásában. Vannak, akik a túlzott édesség-fogyasztásra vagy a dohányzásra tippelnek, de - megvádoltatott már a fogkefe is, mint a szájban gyakran előforduló idegen anyag. Régebben lelki eredetűnek gondolták a betegséget, de ezt a svédek megcáfolták. Ám a sok bizonytalanság között egyre biztosabbnak tűnik a genetikai háttér, bizonyos géneket és kromoszómákat összefüggésbe hoztak a betegséggel. Kimutattak családi halmozódásokat, nemcsak közvetlen leszármazottaknál, hanem oldalági rokonoknál is. Crohn-beteg szülők gyerekeinél húsz-harmincszor gyakoribb lehet ez a gyulladásos bélbetegség és már 20 éves kor alattiaknál jelentkezhet. Svédországban egypetéjű ikreket vizsgálva 18 ikerpárból nyolcnál találtak "Crohnt" mindkét testvérnél. Jellemzően e kór a fehér bőrűeket támadja meg és - ami megint csak érdekesség - feltűnően gyakori a szőkés, vöröses hajú kelet-európai és amerikai (úgynevezett askenázi) zsidóknál. De még a Dél-Izraelben élő zsidóknál is ötször több Crohn-beteget találtak, mint a környezetükben lakó araboknál.

A kezdetben lappangó, fokozatosan kialakuló betegség egyszer csak "kitör". A háttérben feltehetően valamiféle immunrendszer-zavar játszódik le. A szervezet védekező működése valamiért megváltozik és nem a tőle elvárhatóan viselkedik. Meglehet, hogy a betegség valamilyen allergiás mechanizmus következményeként jön létre. Az immun-eredet mellett szólhat a több szervben való esetleg nem egyidejű megjelenés, véli dr. Tulassay. Ez azonban aligha teszi könnyűvé a felismerést. Leggyakrabban azért a hasi panaszok vezetnek nyomra.

Tünetek

Crohn-betegségre utalhatnak az alábbi panaszok:

- főleg a jobb alhasban mutatkozó húzó-nyomó jellegű fájdalom, amely intenzív hasi görccsé alakulhat.
- több hétig elhúzódó hasmenés, egyre fájdalmasabb székelés
- étkezéstől függetlenül jelentkező puffadás, böfögés, netán hányás
- étvágytalanság, kedvtelenség, fáradtság, esetleg
- láz és hátfájás
- erőteljes fogyás, a szokásos testsúly 10%-ának hirtelen elvesztése. Ha már
- vérszegénység is kialakult, akkor a felsoroltakhoz társulhat még a
- bőrszárazság, körömtöredezés, hajhullás is.

A szervezet fokozatosan leépül. Többnyire vakbélgyulladás gyanújával kerül orvoshoz, illetve műtőasztalra a beteg, s az operációt követő szövettani vizsgálat derít fényt a Crohn-ra.

Amennyiben mondjuk ízületi vagy bőrpanaszokkal találkozik előbb az adott szakterület orvosa, a jellemző betegségek kizárását követően, továbbkutatva ismerik fel a gyulladásos bélbetegséget. Nem elég azonban diagnosztizálni a "Crohn"-t, stádiumfelmérés is szükséges. Ismerni kell egyrészt a bélrendszeren belüli gócok helyét, az elváltozások milyenségét, másrészt a szervezet egészének érintettségét. Ezért a laborvizsgálaton kívül ultrahanggal, röntgennel, endoszkóppal (ezt szövetmintavétellel kapcsolják össze) és komputertomográffal (CT) jutnak el az orvosok a végső bizonyossághoz.

Kezelés

Mai ismereteink szerint a Crohn-betegséget nem lehet megelőzni, vagy elmulasztani. Akit egyszer megtámadott, azt élete végéig elkíséri, ami igen nagy megterhelést ró a betegre. Ám a folyamat valamelyest karbantartható - egyrészt belgyógyászati, másrészt sebészeti úton. Az előbbinél az alapbetegség kezelésekor a gyulladásos reakciót, az immunrendszer aktivitását próbálják (gyógyszerrel) csökkenteni, ill. fájdalomcsillapítóval, görcsoldóval a jelentkező tünetekre hatnak. Emellett kezelik az esetleges szövődményeket, társbetegségeket is. Gyakran - belgyógyászati eszközökkel - egyensúlyban tartható a betegség. Ha mégsem, akkor már csak a sebészeti megoldás segíthet.

A szövetszaporulat, a szűkület eltávolítása - illetve ha a sipolyok már bejutottak más bélszakaszokba, vagy a húgyhólyagba is -, a járatok elvarrása, összezárása a feladat. A szűkület nyomán kialakuló bélelzáródás elhárításáért ritkábban előfordul, hogy átmenetileg vagy véglegesen kivarrják a hasfalra a végbelet (sztóma). Sajnos, bármilyen sikeres is a beavatkozás, a műtét után 30-60%-ban kiújulhatnak a szövődmények, akár 5-10 év múltán is.

Más gyulladásos bélbetegség (fekélyes vastagbélgyulladás) fokozza a rákra való hajlamot, amit a "Crohn"-nál nem tudtak egyértelműen bizonyítani. Ám a már több évtizede fennálló betegségnél, a visszatérő gyulladás miatt, komolyabban kell figyelni arra, nincs-e rosszindulatú elváltozás. Ezért is fontos a rendszeres (félévenként, évente végzett) kontroll, s csak így követhető az állapot alakulása, így változtatható a gyógyszerezés.

A legfőbb törekvés, hogy minél hosszabb ideig tünetmentes maradjon a beteg, s erre egyre több a lehetőség. Az angolszász országokban olyan reményt keltő gyógyszer kifejlesztésén dolgoznak, amely az immunrendszer sejtjei által termelt egyik citokin (fehérje), a TNF-alfa megkötésével jótékonyan befolyásolhatja a betegség alakulását.

Az angolszász országokban folyamatosan fejlesztenek ki olyan reménykeltő gyógyszereket, amelyek az immunrendszer sejtjei által termelt egyik citokin (fehérje), a TNF-alfa megkötésével jótékonyan befolyásolhatja a betegség alakulását. A klinikai vizsgálatokon már bizonyított, s számos országban használt egyik készítményt tavaly júniusban Magyarországon is törzskönyvezték. Az eddigi hazai tapasztalatok szerint a nyolc hetenként egy napos kórházi tartózkodást igénylő, infúzióban adott gyógyszer képes a súlyos betegek tüneteit jó ideig megszüntetni. Így elhagyható a szteroid kezelés S azok a bizonyos sipolyok, amelyek nemcsak a bélben, hanem a bőrön, a végbélnyílás körül, a nemi szerven (nőknél például a hüvelyben) is előfordulhatnak, a kúra hatására bezáródnak, bár idővel ismét kinyílhatnak. A gyógyszer csupán várandós nőknek nem adható, egyébként viszont alkalmazása mellett kezelhetők az esetlegesen kialakult társbetegségek (májelváltozások) is. Depressziós betegeknél azonban csak megfontoltan adagolható a készítmény, mivel pszichés tüneteket provokálhat az arra hajlamosaknál. Továbbá csökkentheti a szervezet ellenálló képességét, inkább bizonyos vírusok támadása és kevésbé baktérium és gombás fertőzések ellen. A TNF-alfa gátlót jelenleg még nem támogatja az egészségbiztosító, de az érintettek már tárgyalnak a jövőbeni finanszírozásról.

Krónika krimivel

Nemcsak a kór eredete, de a Crohn elnevezés is vitatott, története pedig bővelkedik izgalmas fordulatokban. A múlt néhány epizódját elevenítjük fel Sipos Ferenc idén készült, már könyv alakban, angol nyelven is megjelent szakdolgozatában tallózva.

Egyesek Wilhelm Fabryt (XVI. század vége), mások Morgagnit tartják a Crohn-betegség első "hírnökének". Akkoriban a tudományos megismerést még akadályozta az egyházi tiltás miatt csak korlátozottan végzett boncolás, amit főként csak uralkodók és családtagjaik tetemén végezhettek el, az akkortájt igen gyakori mérgezések gyanúja miatt, az igazság kiderítésére. Bár a francia XIII. Lajos nem volt éppen népszerű király, de halálát 42 éves korában (1634-ben) nem méreg, hanem nagy valószínűséggel a Crohn-betegség okozhatta - persze akkoriban, de még később sem így hívták a szerteágazó gyulladásos béltünetektől sokáig nehezen elkülöníthető kórt. Egy krimi kapcsán kerültek közelebb e kórhoz az angol orvosok.

Történt ugyanis, hogy dr. Smerthurst 1858 decemberében feleségül vette a 40 éves Isabelle Bankest. Az asszony 3 hónap múltán megbetegedett, s mivel állapota csak romlott, férje a kollégák segítségét kérte. Ők azonban arzén-mérgezésre gyanakodtak, másnap a feleség elhunyt. Smerthurst ellen vádat emeltek. Az esküdtszék bűnösnek találta, és halálra ítélte. Ám a boncolás után kétely támadt, s emiatt 1859 novemberében felújították a pert. Végül Smerthurst doktort ismét elítélték, ámde ezúttal nem gyilkosságért, hanem bigámiáért. Kiderült ugyanis, hogy már korábban is nős volt, még 27 évesen örök hűséget esküdött egy nála 25 évvel idősebb nőnek (Mary Durhamnek). Vétkéért egyévi kényszermunkára ítélték, de neve fennmarad, mert sokáig Smerthurst-betegségként emlegették az Isabelle-nél felfedezett elváltozást. (A történetből 16 évvel később Esküdtszéki tárgyalás címmel nagy sikerű komikus opera született.)

A skótok Dalziel-szindrómának nevezik a betegséget, mivel szerintük Sir Thomas Kennedy Dalziel (1861-1924) volt első összegzője. A legtöbb orvostörténész azonban a híres Mount Sinai Kórház (New York) érdemeit ismeri el és fordulópontnak az 1932-es évet tekinti. Itt kutatta ugyanis a kórt Oppenheimer és Ginzburg, s részben az ő megállapításuk alapján írta felfedezés számba menő tanulmányát M. Crohn gasztroenterológus, akinek előadásaiból, cikkeiből a kollégákra való hivatkozás idővel - hogyhogy nem - elmaradt, s az érintettek tiltakozása ellenére a tudományos világ - az abc alapján kétségtelenül élenjáró - Crohn nevéhez társítja a betegséget.

Hazánkban is a szóban forgó orvos írásai keltették fel dr. Magyar Imre figyelmét, és késztették alaposabb vizsgálódásra az I. számú Belklinika 1980-ban elhunyt tanszékvezető professzorát.r align=center size=4 width=400>

Aftások szűrése

Az utóbbi időben több tudományos cikk is felvetette, hogy a szájban előforduló és időről időre kiújuló afta okozója a lisztérzékenység vagy esetleg a Crohn lehet. Ennek szeretne utána járni dr. Zágoni Tamás gasztroenterológus az önként vállalkozó betegek szűrésével. Ha az általa kidolgozott protokollt az orvosi etikai bizottság elfogadja, rövidesen beindítja a programot. Mivel az aftás panaszokkal általában a fogágy-betegségeket kezelő Paradontológiai Klinikát keresik fel, az ott dolgozó dr. Kőszesi György docens ajánlaná fel a pácienseknek ezt a vizsgálati lehetőséget. A II. számú Belklinikán végzett szűrés kikérdezésből, fizikális és vérvizsgálatból (a CRP nevű gyulladásos fehérje, vérsüllyedés, vérszegénység vizsgálataiból) vékonybélultrahangból, röntgenből, esetleg CT-ből állna. Az így született eredmények összegzése nemcsak a tudományos ismereteket bővíthetné, hanem jobban a figyelem középpontjába állíthatná a száj (nyelv, pofahús, ajkak, íny) kifekélyesedésének olykor kínzó, égető érzésével kínlódó betegeket is.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.