Gyorssegély a házrobbanás károsultjainak

A XVII. kerületi önkormányzat - a polgármesteri keretből - rendkívüli gyorssegélyt ajánlott fel az Újlak utcai - vasárnapi - házrobbanásban megsérült tizenkilenc lakás tulajdonosainak. A robbanás utáni éjszakát a lakók rokonaiknál töltötték, tegnap már többen jelezték, hogy ideiglenes elhelyezést kérnek, de az önkormányzatnak csak két igénybe vehető lakása van.

Ahogy beszámoltunk róla, a XVII. kerületi Újlak utca 23. szám alatt vasárnap délután nagy erejű robbanás történt, majd tűz ütött ki az épület harmadik emeleti lakásában. A helyszínre érkező tűzoltók percek alatt eloltották a lángokat.

- Soha nem fogom azt a hangot elfelejteni - meséli Schmell Lászlóné, a földszint háromból -, éppen lefeküdni készültünk, amikor elindult felénk az erkély. Először azt hittük, gömbvillám. Kiszaladtam a folyosóra, és láttam, hogy a szomszéd lakásnak is leszakadt az ajtaja. Rohantam az ott lakó öreg nénihez, aztán vissza a lakásunkba, kivittem neki egy széket. Ráültettem, aztán úgy éreztem, én is menten elájulok. Mindenünket ebbe a lakásba fektettük, most nyögtük ki a kölcsönt, és be sem mehetünk tiszta ruháért, mert életveszélyes.

Az Újlak utca 23-as szám előtt még hétfő délelőtt is kisebb tömeg álldogál. Nézik a romokat, a leszakadt födémet, a kitört ablakokat, a rongyos függönyöket, és nem akarnak hinni a szemüknek. Az egyik repedésben sárga focilabdát látni.

A második emeleti födém megrogygyant, a harmadik emelet erkélye kiszakadt, és a negyedik emeleti födém is egyre süllyed. Statikus szakvélemény szerint a házat legelőször is alá kell dúcolni, a három felső szintet pedig vissza kell bontani.

- Ha fél órával később jövünk haza, már nem élünk - hallani egy beszélgetésfoszlányt.

Odébb kisebb társaság vitatkozik.

- Már sejteni lehetett, hogy baj lesz - így egy középkorú asszony. - Ezen a házon tizennyolc éve nem csináltak semmit, nem javították a gázvezetéket sem. Itt kisemberek laknak, nem maffiózók. Mi nem állunk senkinek az útjában.

A tér másik oldalán lévő bölcsőde és óvoda épülete is súlyosan megsérült.

- Szerencse, hogy a tragédia vasárnap történt - mondja Devánszkiné Molnár Katalin polgármester -, az óvoda üres volt, a házban is kevesen tartózkodtak.

A katasztrófa epicentrumából, a harmadik emeleten lévő lakásból az egyik tulajdonost, egy hölgyet a Péterfy Sándor utcai kórház traumatológiájára szállították. Úgy tudjuk: állapota súlyos, de nem válságos. Másik három lakót a csepeli kórházba vittek. A társasház összes lakójának gyorssegélyt ajánlott fel az önkormányzat. A károsultak a Fővárosi Polgári Védelem Ferihegyi úti bázisára költözhetnek, eddig ketten éltek a lehetőséggel. Az önkormányzat mindenkinek igyekszik segítséget nyújtani a családsegítő központ közvetítésével. Demszky Gábor főpolgármester - aki a helyszínen szemlélte meg a károkat - megígérte, hogy a főváros átmeneti otthonokat ajánl fel hosszabb távra is a rászorulóknak, a gyerekeknek pedig augusztusi nyaralásra nyílik lehetőségük a főváros üdülőiben. Egy magánszemély lakást ajánlott fel.

Robbanások, omlások

1993. szeptember. A békásmegyeri Jós utca egyik panelházának kilencedik emeletén harminc kilogramm TNT-vel megegyező energiájú pirotechnikai eszköz robbant fel egy skizofréniában szenvedő férfi lakásában. A tragédiában hét ember - köztük két gyerek - vesztette életét, tízen megsérültek. Az épületből kétszáztíz embert kellett kiköltöztetni, tizenöt lakás lakhatatlanná vált, a kár értéke elérte a negyedmilliárd forintot.

1994. február. Összeomlott az Ó utca 24-es számú háza: három egymás fölötti lakás födémestül a pincébe zuhant, az épület lakhatatlanná vált. Életét vesztette egy negyvenhárom éves asszony, ketten súlyosan megsérültek.

1994. március. A Baross tér 12-es számú házára rádőlt egy nyolcméteres kémény. A mentők és a tűzoltók huszonnégy embert mentettek ki az épületből, közülük szerencsére csak egy sérült meg.

1994. április. A József körút 52-ben egy 59 éves férfi magára robbantotta lakását, amikor végrehajtók próbáltak behatolni hozzá. A férfi meghalt, többen megsérültek, öt lakás súlyosan megrongálódott.

1996. március. A terézvárosi Király utca 20-ban a második emeleten kidőlt az egyik lakás födémét tartó védődúcolás. A bérlő megsérült, a lakókat kiköltöztették.

1997. február. A XII. kerületi Ugocsa utcában gázrobbanás történt: a detonáció romba döntötte egy társasház több lakását. Senki nem sérült meg, de negyven lakót ki kellett költöztetni.

1997. március. Gázrobbanás történt Kispesten, a Wekerle-telepen. A szerencsétlenség következtében két ember megsérült, és több lakás lakhatatlanná vált.

1997. augusztus. Heten - közülük többen súlyosan - megsérültek, amikor a ferencvárosi Viola utca egyik házában egy férfi öngyilkossági szándékkal kinyitotta PB-palackját, majd tüzet gyújtott. Három lakás lakhatatlanná vált, és az épület főfalában is károk keletkeztek.

1999. november. Az óbudai Víziorgona utca 4. számú tízemeletes panelház földszintjén kigyulladt egy gázpalackoknak, benzineskannáknak is helyet adó raktár. Több lakót füstmérgezés gyanújával kórházba szállítottak a mentők. (Munkatársunktól)

Budapesten a kerületek feladata a katasztrófák utáni segítségnyújtás és ellátás, de a fővárosi önkormányzat is működtet katasztrófaügyeletet - nyilatkozta kultéti József, a Főpolgármesteri Hivatal szociálpolitikai ügyosztályának vezetője. Ha a baj esetleg meghaladná a kerület erejét, vagy a helyi önkormányzat maga kéri, a főváros azonnal beavatkozhat. A főváros többféle kerettel rendelkezik ilyen esetekre. A több tízmillió forintos katasztrófaelhárítási keretet a közgyűlés egy rendeletmódosítással újra feltöltheti, ha kifogyna, ám erre még nem volt példa. A főpolgármester saját keretéből is áldozhat ilyen célokra. Minden évben összegyűlik a Városházán mintegy negyvenmillió forint értékű természetbeli adomány, amely például élelmiszercégek felajánlásaiból áll, ezt osztják szét jótékony célokra. Skultéti tájékoztatása szerint Budapestnek nincs szükséglakáskerete katasztrófa esetére, de végső esetben fel tud szabadítani helyiségeket, akár több száz ember elhelyezésére is. Az árvízi károk helyrehozatala idején felvetődött az önkormányzati lakások kötelező biztosításának kérdése is. Az ügyosztályvezető elmondta: nincs információja arról, hogy a főváros egységes biztosításról szóló rendeletet készítene elő. Skultéti úgy gondolja, ilyenkor harmadlagos az, hogy a károsult önkormányzat saját zsebből vagy biztosítási pénzből állítja helyre a lakásokat. Első a károsultak megfelelő ellátása. (T. E. G.)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.