A Pentagon meggyorsítja az ellenrakéta-rendszer fejlesztését, és a döntést nem teszik függővé a szombatra időzített újabb elfogási kísérlet eredményességétől. Feltehetően nem befolyásolja az ellenrakéta-fejlesztést a szövetségesek és Oroszország álláspontja sem. Az új csillagháborús fegyverkezést csak a költségvetési gondok, illetve a kongresszusi ellenzés állíthatja meg vagy lassíthatja.

A jövő hónapban elkezdik Alaszkában az ellenrakéta-bázis építését. Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettest jelölték ki, hogy a kongresszusban ismertesse a kormányzat fejlesztési elképzeléseit. Az építkezéssel és az Aleut-szigetcsoporthoz tartozó Shamya-szigeten létesítendő távfelderítő lokátorral a NMD nevet kapott rendszernek csak az első lépcsője készülne el. Ez a - korlátozottnak nevezett - rendszer csekély számú ellenséges rakétát lenne képes a fellövés után észlelni, majd a pályáján megsemmisíteni. Az amerikai feltételezés szerint Irak, Irán és Észak-Korea lehet képes arra, hogy 2005-re interkontinentális ballisztikus rakétával fenyegesse az USA-t.

A rendszer első elemei 2004-re lehetnek készen. A most ismertetett tervek része még az Aegis rombolókra telepített, tengeri bázisú ellenrakéták kifejlesztése, illetve a Boeing 747-es repülőgépekre szerelhető lézerfegyver létrehozása. Ezzel a kilövés utáni pillanatokban semmisítenék meg a rakétákat. Ezek az eszközök azonban még csak a tervezés szakaszában vannak, ahogy eddig kevéssé voltak sikeresek a szárazföldi telepítésű NMD-rendszer kísérletei is. A következő kilövés szombaton lesz, de máris bejelentették, hogy ennek kudarca sem befolyásolja a további munkálatokat.

A szövetségesek, partnerek és "stratégiai versenytársak" ellenvéleménye, s az érvényes 1972-es szovjet-amerikai szerződésnek sincs ilyen hatása. A kísérletek, az újabb rakéták és lokátorok kiépítése sérti az ABM-szerződést. A külügyminisztérium az amerikai nagykövetségek útján tájékoztatta a szövetségeseket és Oroszországot a kísérletekről, és azt is közölték, hogy ezek hónapokon belül megsértik az ABM-szerződés előírásait.

A Bush-adminisztráció arról akarja meggyőzni a világot, hogy az 1972-es megállapodás a hidegháború maradványa. Ugyanakkor az oroszokat azzal biztatják, hogy részeseivé és szállítóivá lehetnek a rendszernek, miközben annak méretei nem korlátozzák Moszkva elrettentő erejét. Kínával viszont ezt aligha tudják elhitetni: a minimális ellenrakéta-rendszer is elegendő ahhoz, hogy Peking másfél tucatnyi interkontinentális rakétáját semlegesítse.

A kérdés az, képes-e Bush és csapata meggyőzni a kongresszust arról, hogy indokolt a rakétavédelmi kiadások 57 százalékos növelése a 2002-es költségvetési évben, és hogy valóban évi nyolcmilliárd dollárt kell költeni a kísérletekre. A demokrata képviselők és többségbe került szenátorok egy része továbbra is bízik az ABM-szerződés biztosítékaiban.

A következő 14 hónapban tíz elfogási kísérletet hajtanak végre a szárazföldi telepítésű, hetet a tengeri ellenrakéta-rendszerrel. Most szombaton a kaliforniai Vandenberg légibázisról lőnek ki egy MX-rakétát, amelyet a csendes-óceáni Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein-atollról indított ellenrakétának kellene pályáján megsemmisíteni.

A NATO brüsszeli székhelyén amerikai források cáfolták, hogy az USA szombaton olyan új rakétakísérletet hajtana végre, amely megszegné az ABM-szerződés kereteit. Valójában még a Clinton-kormány idején elkezdett tesztsorozat negyedik próbáját tervezik, és ennek során az ABM korlátozásain belül maradnak. Így Washington nem is tájékoztatta ilyesmiről szövetségeseit, egyébként sem szokott előzetes információkat adni rutinszerű kísérletekről - jelentette brüsszeli tudósítónk.